Ma 2018. január 20., szombat - Fábián és Sebestyén napja van.

icon wcag

 
 

Czeller Zoltán

Köszöntő

Jánoshalma a Dél-Alföld egyik legszebb vidékén helyezkedik el a Bácska ...

Webkamera

Időkép webkamera Jánoshalma, Béke tér

Kép

1.0 °C

Hőérzet: -2.8 °C
Szél: 12.96 km/h
Páratartalom: 89%

JIT

TPL_BLEND_JHALMA_BROWSER_UPDATE

Helyi rendeletek

Jánoshalma Város Önkormányzat
JÁNOSHALMA VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/ 2009.(V.01.) számú rendelete a környezet védelméről

(11/2012(V.25.), 12/2014. (V.30.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben)


A természeti helyi örökség, a környezeti értékek a nemzeti és önkormányzati vagyon részét képezik. Ezeknek megőrzése, védelme, s minőségének javítása alapfeltétel az élővilág, az ember egészsége - jelenlegi illetve későbbi életminősége szempontjából - hiszen e nélkül nem tartható fenn az emberi tevékenység és a természeti környezet közötti harmónia. Az előbbiek elmulasztása egyértelműen veszélyezteti a jelen generációk egészségét, megkérdőjelezi a jövő nemzedékek létét, számos faj fennmaradását a biodiverzitást, a fenntartható fejlődést.

Jánoshalma Város képviselő-testülete a város lakói életminőségének fenntartása és a környezeti és természeti értékek megóvása érdekében – ismerve a település környezeti és természeti állapotának helyzetét – a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (továbbiakban Kvt) 46. § (1) bekezdés c./ pontjára és a 48. § (1) és az 58. § (1) bekezdése, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, továbbá a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló módosított 1991. évi XX. törvény 85. § (1) bekezdés c./, d./, e./ pontjában biztosított hatáskörében eljárva a következő rendeletet alkotja.



I.FEJEZET


Általános rendelkezések


A rendelet célja és hatálya


1.§ E rendelet célja, hogy az emberi egészség és környezet megóvása érdekében megállapítsa:

- a levegőtisztaság-védelmi,

- a föld- és vízvédelmi,

- a zajvédelmi,

- a természetvédelmi előírásokat, valamint

- az Önkormányzati Környezetvédelmi Alap működését.


2.§(1) A rendelet hatálya kiterjed Jánoshalma Város közigazgatási területén a természetes személyekre, jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre és egyéb szervezetekre akik állandó, vagy ideiglenes jelleggel a város közigazgatási területén tartózkodnak, illetve tevékenységet folytatnak.

(2)E rendelet szabályait kell alkalmazni a levegő tisztaságának védelme érdekében:

- a mezőgazdasági termelés során keletkező hulladékok,

- a háztartási hulladékok,

- a tarló, az avar és a kerti hulladékok égetése,

- az allergiát okozó növények tekintetében.

(3)E rendelet szabályait kell alkalmazni zajvédelemre:

 - a kulturális, szórakoztatóipari,

- üzlet, kereskedelmi egység, panzió,

- sport, sportpálya,

- művelődési intézmény, cirkusz, szabadtéri programok,

- játékterem, autóbusz-állomás üzemeltetése során,

a hirdetésre, reklámozásra, figyelemfelkeltésre és tájékoztatásra használt szabad, vagy zárt térben elhelyezett bármilyen a környezetbe zajt kibocsátó berendezések működésére.

(4) E rendelet szabályait kell alkalmazni a helyi védelem alá vont természetvédelmi értékek és területek tekintetében.

(5) E rendelet hatálya nem terjed ki:

a./vagyonvédelmi célokat szolgáló intenzív hangjelzéssel üzemelő riasztó berendezésekre,

b./ arra a zajra, amely a 2. § (3) bekezdésében meghatározott létesítmények közönségétől származik, és amelyre határértéket nem lehet megállapítani (csendháborítás).


II.FEJEZET


Fogalom meghatározások


3.§ E rendelet alkalmazásában:

(1) avar- és kerti hulladék: falomb, kaszálék, nyesedék, egyéb növényi maradványok (továbbiakban kerti hulladék):;

(2)csendes övezet: a rendeltetése miatt fokozott védelmet igénylő (pl. egészségügyi, oktatási, művelődési) létesítményt körülvevő terület;

(3)egyenértékű A-hangnyomásszint: a zajhatás A-súlyozó szűrővel értékelt hangnyomás-szintjeinek a megítélési időre vonatkozó effektív értéke;

(4)egyidejűleg működő, több hangosító berendezés: a védendő létesítmény szempontjából egynél több egyidejűleg működő hangosító berendezés 100 m (tapasztalati érték) távolságon belül;

(5)hangosító berendezés: bármilyen műszaki berendezés, amely a hallható hangtartományba eső hanghullámokat bocsát ki;

(6)háztartási, fűtési tevékenység: minden olyan 140 kW alatti egyedi fűtőberendezés üzemeltetése, amely egy, vagy több család mindennapi fűtési igényét szolgálja. Nem minősül háztartási tevékenységnek a távhőszolgáltatás;

(7)helyi jelentőségű védett természeti terület: határozat vagy helyi rendelet által védetté nyilvánított (kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő) földterület;

(8)helyi védelem alatt álló természeti érték: határozat vagy helyi rendelet által védetté nyilvánított (kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő) élő szervezet egyede (fa);

(9)védett természeti érték (természetvédelmi érték): törvény vagy más jogszabály által védetté, fokozottan védetté nyilvánított – kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő – élő szervezetek életközösségei, továbbá barlang, ásvány, ásványtársulás, ősmaradvány.

(10)allergén növények: a rendelet szempontjából azok a növények, melyet az 1. sz. melléklet táblázata tartalmaz.

(11)Megítélési idő: a zajterhelést okozó hatás értékelési időtartama. A megítélési idő nappali időszakban a legnagyobb mértékadó A-hangnyomásszintet adó, folyamatos 8 óra, éjszakai időszakban a legnagyobb mértékadó A-hangnyomásszintet adó folyamatos félóra;

(12)Mobil üzemeltetés: a műsorszórás közben a hangosító berendezés változtatja a helyét;

(13)Roncsolt földterület: melyen a természetes terepszint megváltoztatását eredményező (felső humuszréteg letolása után) földkitermelés történt, vagy jelentős mennyiségű illegális kommunális hulladék elhelyezésére került sor.

(14)Szabadtéri üzemeltetés: műsorszórás szabadtérien, vagy építmény helyiségében, jellemzően nyitott nyílászárók mellett;

(15)Zajkibocsátási határérték (emisszió): a zajforrás által okozott zajnak a mérőfelületen megengedett legnagyobb értéke, melynek a mérőfelület minden pontján teljesülni kell;

(16)Zajterhelés: a védendő helyen megvalósuló egyenértékű A-hangnyomásszint;

(17)Zajterhelési határértéke (imisszió): a különböző környezeti zajforrásoktól származó együttes zajterhelés megengedett egyenértékű A-hangnyomásszintje a mérőfelületen (a védendő létesítmények előtt 2,0 m (MSZ. 18150/1-83. imissziós zajjellemzők vizsgálata), valamint a védendő létesítmény belsejében (lakószoba) csukott nyílászárók mellett engedélyezett hangnyomásszint;

(18)Zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület: zajterhelés szempontjából az átlagosnál kedvezőbb adottsággal rendelkező terület;

(19)Zárttéri üzemeltetés: műsorszórás valamely építmény zárt helyiségében, jellemzően zárt nyílászárók mellett.



III. Fejezet


A települési környezet védelme, a közterülettel – és köztisztasággal

összefüggő feladatok, valamint azok ellátása.


A települési környezet védelme, az ingatlanok- és a közterületek tisztántartása, a köztisztaság fenntartása, köz(magán) területek védelme.


4.§(1) A város köztisztaságának, tisztántartásának eredményes, folyamatos fenntartásában mindenki köteles hatékonyan közreműködni, a települési környezet szennyeződését, fertőzését, veszélyeztetését, károsítását vagy fertőzését eredményező tevékenységektől és magatartástól tartózkodni.

Köz-, és magánterületen környezetszennyezést, veszélyeztetést, károsítást okozó mindennemű tevékenységet végezni szigorúan tilos.

(2)Az ingatlanokat, annak tulajdonosa,- bérlője, - használója, köteles tisztán, rendben tartani. Érvényes ez a bel-, és külterületi ingatlanokra, függetlenül a terület hasznosításától, lakottságától.

(3)Az egyes ingatlanok folyamatos és eredményes tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, bérlője, tartós használója, vállalkozások esetén annak tulajdonosa, üzemeltetője, bérlője köteles mindenkor gondoskodni.

(4)A lakó- és emberi tartózkodásra szolgáló épületek közös használatú részeinek tisztításáról, tisztántartásáról, takarításáról, esetleges rovar- és rágcsáló irtásáról a környezet használónak kell gondoskodni.

Lakóházak ablakán, erkélyén, tilos bármely tárgy,- hulladék,- folyadék kidobása illetve kiöntése.

(5)A közparkok, zöldfelületeken, illetve parkosított területeken lévő kijelölt, gyalogosok közlekedését szolgáló utak, járdák, sétáló utak tisztántartása, hó- és síkosság mentesítése, por elleni hatékony védekezés az önkormányzat feladata.

(6)Az egyes ingatlanok előtti járdaszakasz takarítása, hó és síkosság mentesítése, por elleni hatékony védekezés az ingatlan tulajdonosának (bérlőjének) feladata, beleértve a járdaszakasz melletti nyílt árkokat, zöldsávokat is.

(7)Úszótelken levő épületek járdái közül, az egyes épületek gyalogos megközelítésére szolgáló- és az épületek körüljárását biztosító járda, az ingatlan előtti járdaszakasznak minősül.

Két szomszédos ingatlan közötti területsáv /átjáró/ esetében, a tisztántartási kötelezettség a szomszédokat, azonos arányban terheli.

(8)A környezethasználó köteles a tulajdonában /használatában,- bérleményében stb./ lévő kirakatot, cégtáblát, reklámtáblát, egyéb hirdetőtáblát a szükségesnek megfelelően tisztítani, rendben tartani.        


5.§(1)Közterületen szeszesital fogyasztása tilos.

Kivétel: vendéglátó üzlet előtti kerthelyiség.

(2)Rendkívüli vásárok, sport,- szórakoztató,- művelődési célt szolgáló, egyéb rendezvények tartása idején a rendezvény szervező köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő kapacitású illem- és mosdó helyiségek biztosításáról, azok üzemeltetéséről, illetve a rendezvény teljes ideje alatt és azt követően, az ehhez szervesen kapcsolódó terület tisztántartásáról, takarításáról.

   

6.§(1)  A Város közigazgatási területén lévő burkolt közutak – kivéve az országos (számozott) közutak átmenő szakaszait – terek, sétányok, járdák, (gyalogos aluljáró, lépcsők, sétáló utcák) területén, továbbá zöld területeken, parkokban keletkezett hulladék, por eltakarításáról, összegyűjtéséről és elszállításáról, a közterületek állandó tisztántartásáról az Önkormányzat szolgáltatón keresztül köteles gondoskodni.

(2)A közforgalmú közúti közlekedéssel kapcsolatos köztisztasági feladatok ellátásának rendje:

a)A közterületen levő üzemi területek, buszmegállók, valamint autóbusz közlekedéssel összefüggésében létesített megállóhelyek, kiemelt járdaszigetek tekintetében, az említett terület tisztántartásáról a járművek üzembentartója, (ettől eltérően a felek megállapodhatnak)

b)A belterületen lévő, az a) pont hatálya alá nem tartozó váróhelységek, várakozóhelyek (fedett, részben fedett, nyílt) járdaszigetek, vagy egyéb, a járdától füvesített területtel, esetleg más módon elkülönített megállóhelyek tekintetében a közterület tisztántartásáról annak tulajdonosa,

c)Vasutat keresztező – közforgalmi célt szolgáló – gyalogos aluljáró, Önkormányzati tulajdonú (kezelésű) burkolt, burkolatlan út, járda, folyamatos, tisztán-tartásáról a közterület tulajdonosa (a vasúti kisajátítási határon kívül, az űr,- és rakszelvénybe, illetve ennek terepi vetületébe tartozó terület kivételével), köteles gondoskodni.


7.§(1) Bármely anyag szállításánál fokozottan ügyelni kell arra, hogy a köz- és magánterület ne szennyeződjön.

A szállítási útvonalon kiemelt figyelmet kell fordítani arra vonatkozóan, hogy a szállítmányokból semmi ki ne hullhasson, por, bűz, csepegés, elfolyás, vagy veszélyes anyag (hulladék) ne kerülhessen a szabadba.

Amennyiben a szállítmány rakodásánál a környezet szennyeződik, úgy azt a szennyeződés előidézője köteles maradéktalanul megtisztítani.

Átmenő forgalom esetén bekövetkező környezetszennyezés, károsítás esetén, a szennyezést, károsítást elkövető személyét pontosan be kell azonosítani, hogy ellene az eljárást le lehessen folytatni. Ellenkező esetben a hatályos Kvt. – és ennek végrehajtási utasításai, rendeletei – alapján a mindenkori tulajdonos vonható felelősségre.

(2)Magán- és közterületre szennyvizet, emberi-, állati vizeletet, ürüléket ki, illetve ráengedni szigorúan tilos.

Emberi fekália, állati eredetű trágya – a külterület kivételével – magán- és közterületen műszaki védelem nélkül nem kezelhető, nem tárolható, felszíni csapadékvíz elvezető rendszerbe egyáltalán bele nem engedhető.

(3)Játszóterekre, homokozókba, parkosított, zöld felületekre (területekre) kutyát, egyéb más háziállatot beengedni, bevinni tilos.

A kutyák és más háziállatok egészségügyi sétáltatásának alapvető feltétele, hogy a tulajdonos az állati ürüléket mindenkor, minden körülmények között köteles eltakarítani.

(4)A Város közigazgatási területén belül, közterületen, Jánoshalma Város Önkormányzata tulajdonában lévő, bármely parkosított, illetve zöldfelületén, közparkjában tilos állatot legeltetni (még tulajdonosi felügyelet mellett sem).

(5)Tilos – az Önkormányzati tulajdonba lévő – öntözési céllal kialakított vízvezetékek kerti csapjainak, közkutak kifolyóinak magán célú használata.

Közterület közparkjain, parkosított és egyéb zöld felületein gépjárművel parkolni, azon áthaladni, vagy ideiglenesen ott tartózkodni tilos. Ez alól kivételt képez a parkok kezeléséhez, a fenn- és karbantartásához szükséges anyagokat és eszközöket szállító gépjárművek helyszínen való célirányos közlekedése, parkolása.

(6)A város bel-, és külterületén - évente két alkalommal – lomtalanítási akciót kell szervezni, egyeztetve a mindenkori Szolgáltatóval. Ennek időszerű, aktuális hirdetése a helyi médián keresztül történik.

A lakásokban már használhatatlanná vált, nagyobb méretű háztartási felszerelési tárgyat (pl. bútor), egyéb feleslegessé vált ingóságot – a lomtalanítási akció hivatalos meghirdetését megelőzően legfeljebb 12 órával – lehet közterületen elhelyezni.             

(7)Gépjármű üzemeltetése során a köz- illetve magánterületen keletkezett szennyeződést (környezeti kár) az előidézőnek haladéktalanul meg kell szüntetnie. Amennyiben e kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a megszüntetés költségeit köteles megtérítenie annak, aki helyette e tevékenységet elvégezte.        

A közterületeken elhelyezett szelektív hulladékgyűjtést kiszolgáló, gyűjtő edényzet folyamatos ürítése, tisztán-, rendben- és karbantartása a szolgáltatást végző feladata.


8.§(1)Építkezési, bontási, tatarozási területek, és annak közvetlen környékét a környezethasználó köteles folyamatosan rendben és tisztán tartani. Az építőanyag tárolására, ha közterületet érint, érvényes közterület-használati engedéllyel kell rendelkezni.   

E munkálatokat úgy kell végezni – az építési,- bontási, tatarozási anyagot, továbbá a kiásott földet úgy kell tárolni -, hogy a szennyeződés, a környezet veszélyeztetés, ne történjen. Szükség esetén e területeket kerítéssel körbe kell keríteni.

Az építést,- bontást,- tatarozást végző környezethasználó a munkálatok befejezését követő 24 órán belül köteles az érintett területet és közvetlen környékét teljes mértékben megtisztítani, azt eredeti állapotának megfelelően helyreállítani.

(2)Tilos a közterületre bármilyen szemetet, sittet, építési vagy bontási hulladékot, göngyölegeket, salakot, nyesedéket, egyéb növényi- állati (biológiailag bomló, szerves anyag tartalmú), egészségre ártalmas anyagot, bármiféle veszélyes (radioaktív vagy fertőző) anyagot, egyéb hulladékot kitenni, elszórni és eldobni.

Állati tetemet, illetve olyan szerves- vagy szervetlen anyagot, amelyek undort, bűzt keltenek, a környék levegőjét szennyezhetik, a szomszédos terület lakóinak, vagy a közterületen közlekedőknek egészségét veszélyeztetik, mind közterületen, mind magánterületen lerakni egyaránt szigorúan tilos.

A közterületen megtalált állati tetem elszállításáról, ártalmatlanításáról a Gyepmester gondoskodik.

A Város közigazgatási területén belül a kommunális és egyéb hulladék csak zárt edényzetben tárolható az elszállításig.  

A téli hó és síkosság mentesítéshez, fűrészpor, homok, ezek keveréke, hamu, valamint magnézium-klorid illetve kősó használható.

(3)Az Önkormányzat tulajdonában, kezelésében lévő közutak, kerékpárutak hó– és síkosság mentesítése a mindenkori Szolgáltató feladata, melyet minden évben a Polgármester által jóváhagyott un. „Hóeltakarítási” terv alapján kell, hogy végrehajtson.

A közparkokat,- zöldfelületeken,- illetve parkosított területen lévő kijelölt, gyalogosok közlekedését szolgáló utak (járdák, sétáló utak) síkosság mentesítése a zöldfelület és a burkolat védelme miatt, fűrészporral illetve homokkal történhet.

Az eltakarított havat úgy kell összegyűjteni, hogy az a gyalogos és járműforgalom folyamatosságát, biztonságát ne zavarja, illetve veszélyeztesse.

Tömegközlekedési járművek megállóhelyét szabadon kell hagyni.

Tűzcsapok, közkifolyók megközelíthetőségét biztosítani kell.

A zártrendszerű csapadékvíz csatornák gyűjtőaknáit szabadon kell hagyni.

(4)Tilos a város közterületein, vízfolyásokban, felszíni csapadékvíz hálózat mentén gépjárművet mosni, állatokat itatni, valamint azokat fürdetni.



IV. FEJEZET


Levegőtisztaság-védelem


Mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék kezelésének,

égetésének szabályai


9.§(1)A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék ártalmatlanításáról elsősorban helyben történő komposztálással kell gondoskodni.

(2)Mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladékot nyílt téren égetni tilos.

(3)Lábon álló növényzet, illetve növénytermeléssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése tilos, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik. Hagyományos energia-termelő berendezésben a mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék szárítás után az év folyamán folyamatosan elégethető.

(4)Az égetendő mezőgazdasági hulladék kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, illetve az utóbbiak maradékait, stb.) nem tartalmazhat.


Tarlóégetésre vonatkozó szabályok


10.§Tarló égetése tilos, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik.


Avar és kerti hulladék ártalmatlanítására vonatkozó szabályok


11.§ (1) Avar és kerti hulladék ártalmatlanítása elsősorban komposztálással történhet.

(2)Avart és kerti hulladékot csak olyan helyen és területen szabad elégetni, ahol az égetés hősugárzása a személyi biztonságot nem veszélyezteti, vagyoni és környezeti kárt nem okoz.

(3)Az égetést a reggeli és esti talaj közeli inverzió (levegőréteg hőmérsékleti változásai) miatt 9.00 és 17.00 óra között lehet végezni, szélcsendes időben.

(4)A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni. A tűz helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg az eloltható.

(5)Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani, és a parázslást meg kell szüntetni.

(6)Az elégetendő avar és kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (műanyag, gumi, PVC, stb.)


A háztartási fűtési tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok


12.§ (1)A 140 kW összteljesítmény alatti, egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad égetni.

(2)A tüzelőanyag egészségre káros égésterméket, kibocsátó anyagot – különösen ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket – nem tartalmazhat.


Porképződés megelőzésére és bűzös anyagok kezelésére vonatkozó szabályok


13.§A porképződés megelőzése, csökkentése érdekében

(1) A beépítetlen építési telkeket virágzó gyomnövénytől mentesen kell tartani.

(2)Könnyen kiporzó és lesodródó anyagokat csak zárt rakszelvényű, vagy ponyvával ellátott gépjárművön szabad szállítani.

(3)Bűzös anyagot csak légmentesen záró tartályban szabad szállítani.

(4)Az állatok tartását, a keletkező trágya kezelését és hasznosítását úgy kell végezni, hogy az ebből származó bűzhatás minimálisra mérséklődjön.

(5)[1] A trágyát, bűzhatás megelőzése céljából fedhető trágyagyűjtőben kell tárolni.

(6)[2] A trágyalé gyűjtésére szivárgásmentes, zárható fedéllel ellátott trágyalé gyűjtőt kell létesíteni, amely könnyen tisztítható, hézagmentes, szilárd burkolattal ellátott, megfelelő lejtésű és zárt elfolyón keresztül van a zárt tárolóba bekötve.

(7)[3]A trágyalé- és trágyagyűjtőt szükség szerint, de legalább háromhavonta ki kell üríteni.

(8)[4]Belterületen trágyát nyitottan tárolni csak talajerő visszapótlás céljára lehet, amit az ingatlan használója 48 órán belül köteles a földbe beforgatni. Ellenkező esetben a trágyát el kell szállítani.


Allergiát okozó növények elleni védekezési szabályok


14.§(1) Az ingatlanok virágzó gyomnövénytől mentes állapotban tartása a tulajdonos, illetve használó, haszonélvező, bérlő, kezelő kötelessége.

(2)A rendelet 1. sz. mellékletében felsorolt, leggyakoribb allergiát, mérgezést okozó gyomnövényeket az ingatlan tulajdonosa, használója, haszonélvezője, bérlője, kezelője köteles eltávolítani.

(3) Az allergiát és mérgezést okozó – melléklet szerinti – egyéb növény telepítése tilos.



V. FEJEZET


Víz- és földvédelem


15.§(1)Természetes felszíni vízfolyásokba és csapadékvízgyűjtő árkokba tisztítatlan szennyvizet, iszapot bevezetni és hulladékot elhelyezni tilos.

(2)A csapadékvíz gyűjtő árkokban a víz elfolyását gátolni tilos.

(3)Tilos az ingatlanok szennyvizét, vagy egyéb szennyező anyagát (trágyalé, iszap, vegyszer maradék) nyílt (csapadékvíz) csatornába és zárt csapadékvíz elvezető csatornába vagy használaton kívüli kútba vezetni, illetve engedély nélkül elöntözni.

(4)Aki olyan tevékenységet folytat, amelyek eredményeként roncsolt földterület keletkezik, annak egyéb jogszabályban és egyedi kötelezésben meghatározott kötelezettségén túl, a roncsolt földterület rendezéséről is gondoskodnia kell.

(5)Közterületeken a gépkocsi mosás tilos.



VI. FEJEZET


Természetvédelem


16. § (1)Helyi jelentőségű természeti terület védelmére bárki javaslatot tehet írásban, a védelem szükségességének indoklásával. A védetté nyilvánítás előkészítése hivatalból indul meg.

(2)A védetté nyilvánítás előkészítése a jegyző feladata.

(3)A javaslat beérkezését követően a jegyző a védetté nyilvánítás indokoltságát igazoló íratok megküldésével, megkeresi a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságot, hogy kívánja-e az adott területet országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítani.

(4)Az előkészítés során meg kell vizsgálni:

- a védetté nyilvánítás indokoltságát,

- a védelem céljainak megvalósításához szükséges intézkedéseket,

- a védelemhez szükséges feltételeket,

- a szükséges pénzügyi eszközök biztosíthatóságát,

- a védelem várható következményeit.

(5) Az előkészítést végző a munka során – az érdekeltek véleményének megismerése érdekében – egyeztető tárgyalást és helyszíni szemlét kell tartani. Az egyeztetésre meg kell hívni a javaslattevőt, valamennyi érdekelt hatóságot, továbbá mindazokat, akikre a védetté nyilvánításból jogok és kötelezettségek hárulnak, illetve akik jogos érdekét a védetté nyilvánítás közvetlenül érinti.

(6) A jegyző az egyeztető tárgyalásról jegyzőkönyvet, az előkészítő eljárásról összefoglalást készít, amelyeket a védetté nyilvánításra vonatkozó javaslattal előterjeszt a képviselő-testülethez.

(7) A helyi jelentőségű természetvédelmi terület védetté nyilvánítását a képviselő-testület rendeletben mondja ki. A rendelet mellékletét képezi a terület természetvédelmi kezelési utasítása.

(8) A védett természeti területet táblákkal meg kell jelölni, és fel kell hívni a figyelmet annak védettségére, valamint a főbb korlátozó rendelkezésekre.

(9) A terület védetté nyilvánításának tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.



VII. FEJEZET


Zajvédelem


17. §(1) Zajvédelmi szempontból az övezeti besorolásnál Jánoshalma Város mindenkor hatályos szabályozási tervét kell alapul venni.

(2) A hangosító (vagy egyes zajkeltő) berendezések üzemeltetési rendjétől függő határértékeit a 2. sz. melléklet tartalmazza.


Működéssel kapcsolatos szabályok


18. §(1) A rendelet hatálya alá tartozó hangosító berendezés működtetése és/vagy élőzene szolgáltatás engedélyköteles, a zajkibocsátási határérték kiadására kérelmet kell benyújtani az első fokú környezetvédelmi hatósághoz, az arra rendszeresített nyomtatványon (3. sz. melléklet).

(2)A hangosító berendezések működtetésével és engedélyezésével kapcsolatos hatósági feladatokat Jánoshalma Város Jegyzője (továbbiakban: jegyző) látja el.

(3)A kiadott engedélyekről a jegyző nyilvántartást vezet.

(4)A létesítmény tulajdonosa, üzemeltetője a tevékenységét csak jogerős és végrehajtható engedély birtokában kezdheti meg.

Az engedély-kérelemhez csatolni kell:

- 1 db helyszínrajzot, az üzemelési hely 200 méteres környezetének feltüntetésével,

- a zajos tevékenység 1 hónapra eső napjainak számát – a tevékenység napi kezdetének és befejezésének időpontját,

- a zajkeltés módját (diszkózene, élőzene, erősítő berendezés teljesítménye),

- a létesítmény környezetében 100 méteren belül üzemeltetett hangosító berendezéssel rendelkező zenés szórakozóhelyet,

- akusztikai szakvéleményt arra vonatkozóan, hogy a hangosító berendezés működése során keltett zajszint nem haladja meg a 2. sz. mellékletben feltüntetett zajterhelési határértékeket.

(5) Szabadtéri rendezvényeket nappal az iskola és az óvoda, irodaépületek, templom, temető 200 méteres környezetében – a zavartalan működés érdekében – az üzemeltetővel előzetesen egyeztetve lehet megtartani.

(6) Új diszkó, éjjel-nappal nyitva tartó (nonstop) üzlet üzemeléséhez a 200 méteres körzetben az ott lakók előzetes hozzájárulásával (melyet a kérelemhez kell csatolni) adható ki engedély. Amennyiben az engedély kiadása ellen az érintett lakók 50%-a + 1 fő írásban tiltakozik, úgy az engedély megadása megtagadható.


A rendeletben előírt határértékek betartásának ellenőrzése


19. § (1) Lakossági panaszok kivizsgálását (a határérték betartását és az üzemelés rendjét) a jegyző jogosult ellenőrizni.

(2) A lakossági panasz, vagy közérdekű bejelentés esetében az engedélyezett, vagy működő helyhez kötött hangosító berendezés által okozott zajterhelés ellenőrzése érdekében műszeres zajmérés, zajvizsgálat rendelhető el, amelyet a vonatkozó mindenkori hatályos szabvány előírásai szerint kell elvégezni.

(3) Az üzemeltető által vitatott lakossági bejelentés esetén – eredménytelen egyeztetések után – az üzemeltető köteles saját költségére zajvizsgálatot és szakértői véleményt készíttetni a hatósági felszólítást követő 30 napon belül.

(4) A hatóság által megrendelt – a határérték betartását ellenőrző – zajvizsgálat költségeit a zajos tevékenység okozója köteles viselni, abban az esetben, ha részéről a határérték túllépés megállapítható.

(5) Határérték túllépése esetén az üzemeltetőt olyan műszaki, vagy egyéb intézkedésekre kell kötelezni, amelyek biztosítják a határérték betartását. Az üzemeltetőnek a zajcsökkentő intézkedések elvégzését követően a határérték betartását zajvizsgálaton alapuló szakvélemény benyújtásával kell igazolni.


Mobil hangosító berendezések működésének szabályai


20. § (1) Mobil szabadtéri hangosító berendezést legfeljebb heti három alkalommal lehet üzemeltetni a nappali időszakban.

(2) A berendezés üzemeltetésének szándékát annak megkezdése előtt, az arra rendszeresített nyomtatványon (4. sz. melléklet) legalább 3 munkanappal be kell jelenteni a jegyzőnek. A bejelentésnek tartalmaznia kell a működtetés időszakát, útvonalát.

(3) Amennyiben a műsorszórás megkezdéséig a jegyző nem nyilatkozik, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.

(4) Pihenő és munkaszüneti napokon mobil szabadtéri műsorszórás a város egész területén csak 07.00 és 13.00 óra között folytatható.

(5) A mobil hangosító berendezéssel üzemeltetés során egy adott helyen maximum 20 percig lehet megállni.


Különleges zajkeltéssel kapcsolatos zajvédelmi előírások


21. § (1) Jelentős zajkibocsátással járó alkalmi rendezvények – szabadtéri koncertek – a 13. § (4) bekezdés a./ pontja szerint megkért engedély alapján 8.00-24.00 óra között tarthatók.

(2) A város számára jelentős szabadtéri rendezvények esetén nem a rendelet 2. sz. melléklete szerinti zajhatárérték a mérvadó, hanem egyedi elbírálás alapján kell az engedélyt megadni.

(3)Zajjal járó munkát (pl. betonkeverés, fűnyírás, fűrészelés, stb.) a lakóövezetekben 06.00-21.00 óra között lehet végezni.



VIII. FEJEZET


A rendelet betartásának ellenőrzése és szabálysértési rendelkezések


22. § (1) [5]


A zajvédelmi szabályok megszegésének következménye


23. § (1) Azon üzemeltető, aki hangosító berendezését engedély nélkül üzemelteti, vagy bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, tevékenységének azonnali beszüntetésére kötelezhető.

(2) A hangosító berendezés működtetésénél a határérték betartására irányuló felszólítás utáni túllépés esetén ellenőrző zajmérés alapján a berendezés üzemeltetője a zajvédelem helyi szabályainak megsértése miatt a hatályos jogszabályok alapján számított zajbírsággal sújtható. A zajbírság évente többször kivethető.

(3) Amennyiben a zajos tevékenység okozója részéről a határérték túllépés megállapítható, köteles a zajvizsgálat költségét is viselni.

(4) Amennyiben a hangosító berendezés üzemeltetője fél éven belül ismételten túllépi a rendeletben előírt határértéket, a polgármester a hangosító berendezés üzemeltetését felfüggesztheti, vagy véglegesen megtilthatja.

(5) A zajbírságot az Önkormányzati Környezetvédelmi Alapba kell befizetni.


A levegőtisztaság-védelmi szabályok megszegésének következménye


24. §(1) A települési önkormányzat jegyzője hatáskörén belül a levegőtisztaság-védelmi elő-írások, tilalmak megszegőivel szemben a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 8. sz. melléklet szerinti bírságot szab ki, és hatósági intézkedést kezdeményez.

(2) A légszennyezési bírságot az Önkormányzati Környezetvédelmi Alapba kell befizetni.


A köztisztasági szabályok megszegésének következménye


25.§ (1)

(2)

(3)[6]

X. FEJEZET


Záró rendelkezések


26. § (1) E rendelet 2009. május 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépését követően – folyamatosan, minden év december 31.-ig -, lakossági fórum keretei között beszámolási,- tájékoztatási kötelezettsége van:

a./ a mindenkori közszolgáltató/k/nak,- szolgáltató/k/nak, az általuk végzett feladatok (mennyisége, minősége) és az anyagi ráfordítás tekintetében,

b./ a Képviselő-testületnek a környezetvédelem aktuális helyzetének, és mindenkori állapotának, az elkülönített Önkormányzati Környezetvédelmi Alap pénzügyi elszámolása vonatkozásában, teljes összhangban a magasabb rendű jogszabályból eredő kötelezettség, és esedékes, kitűzött feladatok teljesítése alapján.

(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.


Jánoshalma, 2009. 04. 30.



                Czeller Zoltán sk.                                                           Dr. Benda Dénes sk.

                 polgármester                                                                         jegyző



[1]

Kiegészítette: 12/2014. (V.30.) önkormányzati rendelet 1.§, Hatályos 2014.06.01.

[2]

Kiegészítette: 12/2014. (V.30.) önkormányzati rendelet 1.§, Hatályos 2014.06.01.

[3]

Kiegészítette: 12/2014. (V.30.) önkormányzati rendelet 1.§, Hatályos 2014.06.01.

[4]

Kiegészítette: 12/2014. (V.30.) önkormányzati rendelet 1.§, Hatályos 2014.06.01.

[5]

Hatályon kívül helyzete a 11/2012(V.25.) önkormányzati rendelet

[6]

Hatályon kívül helyzete a 11/2012.(V.25.) önkormányzati rendelet


Csatolmányok

Megnevezés méret
Mellékletek a 15/ 2009.(V.01.) önkormányzati rendelet
61.5 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!

Hasznos volt a tartalom? Ossza meg másokkal is!

Közérdekű Információk

Ügyfélszolgálati Iroda

Az Ügyfélszolgálati Iroda nyitvatartási ideje:

nap
délelőtt
délután
hétfő:
8:30 - 12:00
13:00 - 16:00
kedd:
8:30 - 13:00
-
szerda:
8:30 - 12:00
13:00 - 16:00
csütörtök:
8:30 - 13:00
-
péntek:
8:30 - 12:00
-

Az ügyfélszolgálati iroda telefonszáma:
06-77/501-001 (112-es mellék)

Ügyfélfogadás

Ügyfélfogadás rendje a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálati irodán kívüli irodáinál.

nap
délelőtt
délután
hétfő:
8:30 - 12:00
13:00 - 16:00
kedd:
-
-
szerda:
8:30 - 12:00
13:00 - 16:00
csütörtök:
-
-
péntek:
8:30 - 12:00
-

Címzetes Főjegyző

Dr. Benda Dénes

Elérhetőségek:
Cím: 6440 Jánoshalma, Béke tér 1.
Telefon: 06-77-501-031
E-mail: qOlnpnJKpl0?Zpz8pmZ1
Ügyfélfogadás: szerda 8:30 - 12:00

Polgármester

Czeller Zoltán

Czeller Zoltán

Elérhetőségek:
Cím: 6440 Jánoshalma, Béke tér 1.
Telefon: 06-77-501-001 / 103
E-mail: UQOzzO,mQ0z-plJKpl0?Zpz8pmZ1



A titkárságon történő előzetes bejelentkezés alapján, bármelyik napon fogadja az ügyfeleket.

Alpolgármester

Kovács József

Kovács József

Elérhetőségek:
Cím: 6440 Jánoshalma, Béke tér 1.
Telefon: 06-77-501-001




A titkárságon történő előzetes bejelentkezés alapján, bármelyik napon fogadja az ügyfeleket.

Szociális tanácsnok

Kiss György

Kiss György

Elérhetőségek:
Cím: 6440 Jánoshalma, Béke tér 1.
Telefon: 06-77-501-001




Ügyfélfogadási napokon (hétfő, szerda, péntek):
9:00 és 11:00 óra között fogadja az ügyfeleket.

Polgármesteri Hivatal működési, illetékességi területe

Polgármesteri Hivatal működési, illetékességi területe Jánoshalma Város közigazgatási területe, továbbá törvényben meghatározott feladatok vonatkozásában: Borota, Kéleshalom Községek és Mélykút Város.

Körzeti Építéshatóság

A Körzeti Építéshatóság illetékességi területe Jánoshalma, Borota, Kéleshalom településekre terjed ki.

Az ügyfélfogadási idő megegyezik a Hivatal ügyfélfogadási idejével.

Elérhetőségek:
Cím: 6440 Jánoshalma, Béke tér 1.
Telefon: 06-77-501-001/123 mellék
Fax: 06-77-401-788
E-mail: O3S-O?S_Zp-0?pHJKpl0?Zpz8pmZ1

Járási Hivatal Vezető

Bodroginé dr. Mikó Zsuzsanna

Elérhetőségek:
Cím: 6440 Jánoshalma, Béke tér 1.
Telefon: 06-77/795-270  Fax: 06-77/999-621
E-mail: Kpl0?Zpz8pJqpU?Kp,p?mH0!mZ1

Orvosi ügyelet

CSAK SÜRGŐS ÉS ÉLETVESZÉLYES ESETBEN VEHETŐ IGÉNYBE!

Ellátási területe: Borota, Jánoshalma és Kéleshalom bel és külterülete.
Ideje: munkanapokon: délután 17:00 órától másnap reggel 7:00 óráig tart. Hétvégén és ünnepnapokon, pénteken illetve az ünnepet megelőző nap 17:00 órától hétfőn illetve az ünnepet követő nap reggel 7:00 óráig tart.

Elérhetőségek:
Cím: 6440 Jánoshalma, Arany János utca 13.

Telefon: 06-77-401-088

Tűzoltóság

Jánoshalmi Önkéntes Tűzoltóság

Cím: 6446 Jánoshalma, Kölcsey utca 1/a
Telefon: 105
Helyi telefon: 06-77-401-070
Parancsnok: Nagy Sándor

Rendőrség

Elérhetőségek:
24-órás telefon: 06-20/539-64-99
Telefon/Fax: 06-77/401-009
E-mail: 1HROzO-m5S?51lZpzp?,5JqpU?m30zSUOmZ1
Vezető: Kutyifa István r. alezredes
Felettes szerv: Kiskunhalasi Rendőrkapitányság
Cím: 6440 Jánoshalma, Dózsa György utca 108.

Ügyfélfogadás:
Hétfő: 08:00-12:00
Kedd: 08:00-12:00
Szerda: 08:00-12:00; 13:00-15:30
Csütörtök: 08:00-12:00

Mentők

Cím: 6440 Jánoshalma, Vágóhíd utca 1/c.
Telefon: 104
Helyi telefon:
Kádár Endre állomásvezető

Képek

Kép 1
Kép 2
Kép 3
Kép 4
Kép 5
Kép 6
Kép 7
Kép 8
Kép 9
Kép 10
Kép 11
Kép 12
Kép 13
Kép 14
Kép 15
Kép 16
Kép 17
Kép 18
Kép 19
Kép 20
Kép 21
Kép 22
Kép 23
Kép 24
Kép 25
Kép 26
Kép 27
Kép 28
Kép 29
Kép 30

Információ

A megjelenített információk tulajdonosa:

Jánoshalma Város Önkormányzata
Cím: 6440 Jánoshalma, Béke tér 1.
Központi telefonszám: 06-77/501-001
E-mail: 30zHZS!JKpl0?Zpz8pmZ1

Az oldalt szerkeszti: Zsikor Bt., (Jánoshalma).
A tárhelyet biztosítja: 3R-TEC Kft., (Jánoshalma).

Az oldallal kapcsolatos észrevételeket, vagy bármi más közlendőt a következő e-mail címen lehet bejelenteni: Z1lRpnSlO3OJH8pSzmU08.