Plébános
Mons. Menyhárt Sándor
Mons. Menyhárt Sándor pápai káplán
2014. augusztus 1-től

Káplán
Tamás Sándor
Tamás Sándor
2015. április 1-től

Cím:

WEB:

Római Katolikus Plébánia
6440 Jánoshalma, Béke tér 11.
 szentanna.org

 
 
 
Telefon:
06-77-401-048
06-30-68-25-901
Nyitvatartás:
hétfőtől péntekig 8:00 - 12:00
szerdán és pénteken 14:00 - 17:00
Sürgős ügyben éjjel-nappal elérhetőek vagyunk.
Miserend:
Hétfő, szerda, péntek és szombat reggel 07:00 (és 7:30 előjegyzés szerint) a kápolnában
Kedd és csütörtök: 18:00 a kápolnában.
Május és október hónapokban hétőtől péntekig a szentmisék 18:00-kor a kápolnában.
Szombaton 18:00 a templomban.
Vasárnap és ünnep napokon délelőtt 10:00 és este 18:00 a templomban.

Adventi időszakban a hétköznap hajnali szentmisék 6:00 kezdődnek.

A jánoshalmi Római Katolikus Egyházközség több mint 8400 tagot számlál a megkereszteltek száma szerint. Vasárnaponként kb. 800-1000 hívő vesz részt a két szentmisén. 550 hittanos gyerekkel foglalkozunk.

A jánoshalmi templomban levő kincstár ingyenesen látogatható előre bejelentett csoportoknak és magánszemélyeknek.

A templom története

Szent Anna templom

A település évszázadokra visszanyúló történetében a jelenleg meglévő templom a negyedik. Az elsőt Szent György vértanú tiszteletére a középkorban, ismeretlen időben (valószínűleg a XV. században) építették. A török hódoltságtól 1733-ig a szabadkai ferencesek szerzetesi plébániájához tartozott.

Az 1731-es újkori betelepítés után már 1733-ban a hívek imaházat építettek. 1746-ban, Patachich Gábor kalocsai érsek kezdeményezésére és anyagi támogatásával készült el egy kis templom, mely a mai helyén állott. Homlokzata kelet felé nézett, s a kor szokása szerint temető vette körül. 1746. július 26-án szentelték fel Szent Anna tiszteletére. Az 1746-os Canonica Visitatio szerint ez a templom jó erős anyagból készült, teteje fölött fából való torony emelkedett, 3 harangja, 3 hordozható oltárkővel ellátott oltára, fakórusa, orgonája és 10 lobogója volt.

1755-ben keresztelő kutat vásároltak Baján, mely most is látható a szentély hátulsó részében.

1783-1787 között a lakosság összefogásával új, nagyméretű, impozáns templom épült fel, a mai templom hajórésze. 1788. július 26-án az akkori kalocsai érsek, Kollonich László szentelte fel, ismét Szent Anna tiszteletére. 1803-ban oltárképet adományozott Heinrich Anna. 1888-ban új főoltárképet kapott a templom, melyet Rómában Szoldatits Ferenc festőművész készített. Ugyanebben az évben a templom 100 éves fennállásának emlékét fényes ünnepséggel megülték.

1907-1909-ig, Klanszky Ferenc apát-plébános idejében, a meglévő templomot bővítették két oldalhajóval és a szentély résszel. A terveket Foerk Ernő építész készítette. (Ő tervezte a kalocsai Főszékesegyház mai formáját és a szegedi dómot.) A templom hosszúsága 63,5 méter, szélessége 15 méter, a kereszthajók hossza 28,1 méter, a belső magasság 13 méter, a torony 48 méter magas. A templom befogadóképessége kb. 3000 ember.

A két mellékoltárt a bővítés után vásárolták. Oltárképeik olajfestmények, készítőjük ismeretlen. A jobb oldali kereszthajóban a mellékoltár mellett áll egy aranyozott Mária szobor. Készítőjéről nem tudunk semmit. A szentélyben magasodik a két főapostol, Szent Péter és Szent Pál szobra. Ezeket egy pesti árverés alkalmával vásárolta Szabó István apát-plébános. A főhajó jobb oldali részében látható régi gyóntatószék valószínűleg az első templomból származik. A templom színes üvegablakai Zsellér Imre budapesti színes üvegfestő műhelyében készültek a bővítés után. Az ő munkái többek között Kalocsán a Főszékesegyház üvegablakai is.

1932-33-ban Szabó István apát-plébános megrendelésére készítette a templombelső festését, a secco-képeket, Kuczka Mihály székesfehérvári templomfestő iparművész. 1939-ben Urbanics János műaranyozó restaurálta a gazdagon díszített, aranyozott barokk szószéket, mely ismeretlen mester alkotása. Az egyházközség a budapesti karmelita templomból vásárolta meg, miután rendjüket II. József (1780-1790.) császár feloszlatta.

A szentély jelenlegi formáját a II. Vatikáni Zsinat szellemében alakította ki 1972-73-ban Dr. Belon Gellért apát-plébános, későbbi pécsi segédpüspök. A szembemiséző oltár márványból készült, talapzata alá valamennyi jánoshalmi ház kertjéből került egy-egy zacskónyi föld. Szimbóluma ez annak, hogy a hívek lelki életének központja a templom, ahol az oltáron naponként megjelenítik Krisztus keresztáldozatát. Az új oltárt és liturgikus teret 1973. március 18-án szentelte fel Dr. Ijjas József kalocsai érsek.

1976-ban a hívek adományaiból bővítették és korszerűsítették a pécsi Angster cég által készített orgonát. Jelenleg két manuálos, 24 regiszteres. 1976. június 6-án, pünkösdvasárnap szentelte fel Dr. Werner Alajos, a magyar egyházi zene apostola. A felújított hangszeren elsőként Leányfalusi Vilmos orgonaművész, a kalocsai Főszékesegyház karnagya tartott hangversenyt. A jeles ünnepségen részt vett Bárdos Lajos Kossuth-díjas zeneszerző is. A templom előtt álló kovácsoltvas keresztet a mohácsi csata 300. évfordulója alkalmából 1826-ban állították fel. Garay Béla pesti műlakatos készítette. A parkban látható Szentháromság szoborcsoportot 1877-ben állították fel Édes János, Kecskés János és Kovács János adományaiból.

A főoltár és a főoltárkép

A főoltár két egységből áll, az épített menzából, rajta a tabernákulum és két adoráló angyal, valamint a hátsó szentélyfalon elhelyezett fa felépítményből, mely lényegében az oltárkép befogadásához nyújt illő környezetet. Ez a hátsó rész egy kazettás szerkezetű fa fel-építmény két oszloppal, felül íves záródású oromzattal. Felülete egyszerű színes márványozás. A párkányzati részekben aranyozott rátétek adják meg az oltárhoz illő gazdag hatást, így kb. 11 m tojássor, ugyanennyi levélmintás faragás, hat méter aranyozott farkasfog, valamint a kazetták aranyozott profillécei, melyek csaknem 100 m hosszúságot tesznek ki. 24 cm széles a főoltárkép kerete, melyet körben faragott babérfonat, belül pedig levélmotívum díszít 57 db. rozettával együtt.

A főoltárkép a templom és a község védőszentjét, Szent Annát ábrázolja. A művész a képen Szűz Mária édes-anyját családi körben ábrázolta. A legenda szerint Szent Anna és férje, Szent Joachim házasságát az Úr idős korukban áldotta meg gyermekkel, s Szent Anna megkapta azt a kegyelmet, hogy unokáját, a kis Jézus is meg-láthatta. A festményen Szent Anna zsámolyon ülve, térdelő leányát imádságra tanítja. Mellette az apa, Szent Joachim áll. Felettük két oldalról egy-egy angyal látható, akik apró virágcsokrokat szórnak rájuk. A kép lezárása a mennyei dicsőséget jeleníti meg. A festményből az öröm, a boldogság és a szülői szeretet példás gyakorlása sugárzik. Az oltárkép két oldalán egy-egy korinthoszi oszloputánzat áll, tetejükön ülő angyalfigurával. A kép felett Mária címerpajzsa díszlik. Az egész kompozíció bezárása a boltíven nyugvó kereszt. A templom előző főoltárképe is Szent Annát és családját ábrázolta.

A szószék

A szószék a szentély és a baloldali mellékhajó hevederjeinek találkozásánál, az evangéliumi oldalon kapott elhelyezést. A késő barokk stílusú szószék ismeretlen mester alkotása, az egyházközség vásárolta meg a budapesti karmelita templomból, miután rendjüket II. József császár feloszlatta. A szószék gazdagon díszített faragásokkal.

A szószék hangvetőjének legfelső párkányán a Jó Pásztor (Krisztus) kb. 120 cm-es faragott, aranyozott szobra áll. Az alatta levő profilozott párkányzaton helyezték el a négy evangélista szobrait attribútumaikkal együtt, Máté az ifjúval, Márk az oroszlánnal, Lukács a tulokkal, János a sassal. Márk és Lukács szobra közt az angyalfigura táblájára ez van írva: VERBUM DOMINI, vagyis ISTEN IGÉJE. A hangvetőt díszíti még három puttó, lambrequin, faragott vázák, kagylós ornamentikák. A hangvető alsó lapjára került a Szentlélek jelképe a galamb sugárkoszorúval.

A szószék hátlapján nagyméretű aranyozott dombormű látható, a karmelita szerzetesekre utaló jelenet: Szűz Mária átnyújtja a skapulárét Stock János szerzetesnek. A dombormű két oldalán áttört faragású ornamentikákat és egy-egy mondattáblát tartó repülő puttót helyeztek el. A két tábla szövege: "Felállította Buda Ferencz műasztalos, Szabadka, Kolezár Kálmán és Szántó János 1907. évben ezen szószéket, Isten dicsőségére. Szabó István plébános kérelmére megújíttatta Ignácz István és neje Nácsinák Erzsébet, Margit és Erzsébet lányaikkal egyetemben, Verbanits János rákospalotai műaranyozó által az Úr 1933. évében.", "Cathedra haec Buda ex Ecclesia carmelitarum Jankovatzinum 8-a Junii 1787. Adlata sub Parocho Martino Jankovich restaurata est mense Sept. A. 1836. Opera: Joannis Krieg, et Adalberti Müller decoratorem Apathinensium. Iterum restaurata est mense Septembri anno 1908 opera Michaelis Török jánoshalmaensis et Antonii Mihályi budapestiensis pictoris."

A szószék kosáron három faragott, aranyozott dombormű látható. Középen a Szent Családot, balról Illés próféta tüzes szekéren való elragadásának jelenetét, jobbról Elizeus próféta látomását ábrázolták.

Az alsó rész csigavonalas tagozatokból indul, melyeket faragott, aranyozott levelek, füzérek díszítenek. A tagozatok között áttört faragású apácarácsos, kagylós, rokályos ornamentikákat helyeztek el. Cseppentővel zárul az építmény, a rajta levő akantusz levelek ívesen fordulnak vissza, így díszítve a cseppentőt. A szószéket 1939-ben restaurálták, az eredeti színezést, a tojásemulziós márványfestést átfestették. A jelenlegi márványozás színezése a templomban 1932-33-ban történt festést követi.

A szószék feljáratát falazással készítették (valószínűleg 1939-ben), a feljárat oldalfalát betétekkel díszítették.

A mellékoltárok

A két mellékoltárt az oldalhajókban helyezték el a templom bővítése után egymással szemben. Azonos felépítésű fából készített szerkezetek, szarkofág alakú menzával, kis méretű tabernákulummal és jelentős aranyozott faragással. A felépítmény egy-egy darab kb. 120 x 210 cm-es festményt foglal magába. A baloldali Krisztus keresztáldozatát, a jobboldali a gyónási titok vértanúját, Nepomuki Szent Jánost ábrázolja. Mindkét festmény kései provinciális barokk alkotásnak tűnik. Művészi értéküket tekintve egyenként is felülmúlják a templom összes többi festményét.

A falfestmények

A falfestmények a Krisztus életéből vett főbb jeleneteket és a hit misztériumait ábrázolják. A főhajóban az első, a kórus fölötti Krisztus születését; a második feltámadását; a harmadik mennybemenetelét; a negyedik a Szentlélek eljövetelét; az ötödik, a kupola secco Mária mennybevételét; a hatodik az Oltáriszentség tiszteletét; a hetedik, a főoltár feletti, Krisztus keresztáldozatát szemlélteti. Az oldalhajókban balról az Angyali Üdvözlet jelenete, jobbról József és Mária eljegyzése látható.

Az üvegablakok

Az üvegablakok különösen figyelemre méltóak. A bővítés után az egyházközség és az adakozó hívek készítették. A főhajóban balkéz felől az egyházi zene védőszentjét, Szent Cecília vértanút, továbbhaladva Sienai Szent Katalin egyházdoktort, mellette Árpádházi Szent Erzsébetet, a szegények és családanyák eszményképét ábrázolták. Jobbról először Szent György vértanú látható, utána Páduai Szent Antal szerzetes, a szegények pártfogója, majd Szent Pál apostol. Az oldalhajókban balról a bejáratnál Lisieux-i Kis Szent Terézt, a missziók védőszentjét, középen államalapító Szent István királyunkat, az üvegterembe eső részen Szent Ilonát, Jézus keresztjének megtalálóját ábrázolták. Jobbról Szent András apostol látható, középen Szent László király vízfakasztás közben, az üvegterembe eső részen Szent József, Jézus nevelőapja.