Helyi rendeletek

8/2019.(VI.28.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben

Jánoshalma település Önkormányzatának Képviselő-testülete A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (továbbiakban Ktd. tv.) 26. §. (4) bekezdése alapján, valamint
A környezetvédelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 58. §-a alapján a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról a következőket rendeli el:

A rendelet célja, hatálya

1. §. A rendelet célja, hogy:

a.) meghatározza a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvíz elhelyezéséhez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos

• megállapítási,
• bevallási,
• befizetési,
• ellenőrzési,
• adatszolgáltatási,
• eljárási szabályokat, valamint
• díjkedvezmények és mentességek eseteit; továbbá

b.) szabályozza az átalány megállapításának szempontjait – a mérési lehetőség hiányában, átalány alapján meghatározandó víz mennyiség megállapítása céljából,

c.) meghatározza a környezetvédelmi alappal kapcsolatos szabályokat.

I. rész

A talajterhelési díjra vonatkozó szabályok

Adókötelezettség

2.§. (1) Talajterhelési díj fizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyezés alapján szennyvízelhelyezést alkalmaz.

(2)Amennyiben a közcsatornát év közben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól terheli.

A talajterhelési díj alapja

3.§. (1) A talajterhelési díj alapjának meghatározásakor

- a szolgáltatott víz mennyiségéből, vagy

- egyedi vízbeszerzés esetén:

- a méréssel igazolt felhasznált, illetve

- mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyiségéből kell kiindulni.

4.§. (1) Az adóalap meghatározásakor az 5. §-ban meghatározott vízmennyiséget csökkenti a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett vízmennyiség.

5.§. (1) A talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.

A talajterhelési díj egységdíja

6.§. (1) A talajterhelési díj egységdíjának mértéke 1200,-Ft/m³.

Területérzékenységi szorzó

7.§. (1) A talajterhelési díj kiszámításakor figyelembe veendő területérzékenységi szorzó (T) az 1,5.

A talajterhelési díj mértéke

8.§. (1) A talajterhelési díj mértékét

- a talajterhelési díj alapja,

- a talajterhelési egységdíj, valamint

- a területérzékenységi szorzó szorzata adja.

(2) A mérési lehetőség hiányában az átalány díjfizetési alapját 30 liter/fő/nap kell meghatározni.

9.§. A talajterhelési díj számításának módja a TTD (éves talajterhelési díj) = E (egységdíj) x A (díjfizetési alap) x T (területérzékenységi szorzó).

A díj megállapítása

10.§. (1) A talajterhelési díjat a kibocsátónak kell megállapítania a tárgyévet követő év március 31-ig.

A díj bevallása

11.§. (1) A talajterhelési díjat a kibocsátónak kell bevallania az 2. mellékletben szereplő nyomtatványon.

2. A bevallást az önkormányzati adóhatóság által meghatározott formanyomtatványon kell megtenni úgy, hogy az tartalmazza

• a kibocsátó azonosításához,
• a talajterhelési díj alapjának, a mentességnek, a kedvezményeknek, a díj összegének megállapításához szükséges adatokat.

(3)A kibocsátó a bevallási kötelezettségének évente, a tárgyévet követő év március 31-ig tesz eleget.

A díj befizetése

12.§.A talajterhelési díjat a kibocsátónak a bevallás és az adó megállapítással egyidejűleg a tárgyévet követő év március 31-ig kell megfizetni a 11732129-15338954-03920000 számú számlára.

Adatszolgáltatási szabályok

13.§. (1) A 1. számú mellékletben meghatározott közszolgáltató a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj megállapításához és ellenőrzéséhez szükséges adatokat a települési önkormányzat rendelkezésére bocsátja.

(2)^[1]Az adatszolgáltatás határideje a tárgyévet követő év február 1. napja.

(3)Az adatszolgáltatás tartalmát szintén a 1. számú melléklet tartalmazza.

Ellenőrzési szabályok

14.§. (1) Az önkormányzati adóhatóság ellenőrizheti a kibocsátók által benyújtott bevallások valódiságát. Az ellenőrzések során először az adatszolgáltatásra kötelezett szolgáltató által rendelkezésre bocsátott adatokat veti össze a kibocsátók bevallásával.

(2)Az adóhatóság ellenőrizheti azt, hogy a kibocsátók eleget tettek-e bevallási, díj-megállapítási és díjfizetési kötelezettségüknek.

(3)Az (1) és (2) bekezdéseken túl az adóhatóságot – A környezetterhelési díjról szóló törvény eltérő rendelkezései hiányában – megilletik Az adózás rendjéről szóló jogszabályban meghatározott ellenőrzési jogosítványok.

Eljárási szabályok

15.§. A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat az önkormányzat adóhatósága látja el.

16.§. ^[2](1) A talajterhelési díj megfizetésére, bevallására, az ehhez kapcsolódó jogkövetkezményekre, a díj megállapítására és a beszedési jog elévülésére, pénzügyi ellenőrzésére, valamint végrehajtására az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény, valamint Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)^[3]      A talajterhelési díj nyilvántartására, kezelésére és elszámolására az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásának, kezelésének, elszámolásának, valamint az önkormányzati adóhatóság adatszolgáltatási eljárásának szabályairól szóló 37/2015. (XII.28.) NGM rendelet előírásait kell alkalmazni.”

Méltányosság, díjkedvezmény

1. ^[4] § Az adózó kérelmére az önkormányzat jegyzője a fizetendő talajterhelési díjat elengedheti vagy mérsékelheti a következők szerint:

a)Méltányosság címén a díjat elengedheti, amennyiben a kérelmező és a vele egy háztartásban élő személyek átlagos jövedelme igazoltan a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg.

b)50%-os díjkedvezményben részesítheti, amennyiben a kérelmező és a vele egy háztartásban élő személyek átlagos jövedelme igazoltan a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét nem éri el.

II. rész

A környezetvédelmi alap

17.§. (1) Az önkormányzat a környezetvédelmi feladatainak megoldása, elősegítése érdekében önkormányzati környezetvédelmi alapot hoz létre.

A környezetvédelmi alap bevételei a következők:

• a települési önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege.
• a területi környezetvédelmi hatóság által az önkormányzat területén, jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a,
• a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része,
• az önkormányzati bevételek környezetvédelmi célokra elkülönített összege,

(2)A Képviselő-testületnek a környezetvédelmi alap

• tervezett felhasználásáról – a költségvetési rendelet megalkotásakor,
• a tényleges felhasználásáról – a zárszámadás elfogadásával egyidejűleg évente rendelkeznie kell.

18.§. (1) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj az önkormányzat környezetvédelmi alapjának bevételét képezi.

(2)Az önkormányzat a talajterhelési díjból származó bevételét – a (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére használhatja fel.

(3)A (2) bekezdés szerinti felhasználásának minősül különösen:

• a csatornázás,
• a szennyvíztisztítás,
• a vízbázis-védelem,
• a település monitoring kialakítása és működtetése,
• a tartós környezetkárosodások kármentesítése,
• a potenciális és tényleges szennyező-források szennyezésének megelőző, illetőleg utólagos műszaki védelme.

Záró és átmeneti rendelkezések

19.§. (1)    E rendelet 2017. január 1-én lép hatályba, egyidejűleg a 10/2011. (VI. 01.) sz. önkormányzati rendelet hatályát veszti.  

(2)   A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik – helyben szokásos módon.

Jánoshalma, 2016. október 20.

     Czeller Zoltán sk.                                                   Dr. Benda Dénes sk.

     polgármester                                                       címzetes főjegyző

Záradék:

A rendelet egységes szerkezetbe foglalva: 2019. június 27.

Hatálybalépés időpontja: 2019. június 28.

Alkalmazása időpontja: 2019. július 1.

                                                                                                   Dr. Benda Dénes

                                                                                                  címzetes főjegyző

Csatolmányok