Ma 2021. január 22., péntek - Vince és Artúr napja van.


Czeller Zoltán

Köszöntő

Jánoshalma a Dél-Alföld egyik legszebb vidékén helyezkedik el a Bácska ...

Webkamera

Időkép webkamera Jánoshalma, Béke tér

Kép

7.2 °C

Hőérzet: 8.4 °C
Szél: 1.62 km/h
Páratartalom: 83%

JIT

TPL_BLEND_JHALMA_BROWSER_UPDATE

Helyi rendeletek

Jánoshalma Városi Önkormányzat Képviselő- testületének 17/2012 (IX.14.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodási szabályairól

9/2018. (X.19.), 15/2020.(X.30.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben


[1] Jánoshalma Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107.§, 109. §. (4) és 143. §. (4) bekezdés i) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5.§-ban, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. §. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.



  1. A rendelet hatálya


  1. §


(1) A rendelet tárgyi hatálya Jánoshalma Város Önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában álló ingó és ingatlan vagyonra, az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokra, tulajdonosi részesedést jelentő befektetésekre (részvények, részesedések), és a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra (továbbiakban: portfólió) terjed ki.

(2)A rendelet személyi hatálya az önkormányzatra, az önkormányzati vagyon használóira terjed ki.

(3) Nem terjed ki a rendelet hatálya az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére, a közterületek használatára.



  1. Az önkormányzat vagyona


2. §[2]



Az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező forgalomképtelen törzsvagyon a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben maghatározott vagyon 1. sz. melléklet tartalmazza.




  1. §


Jánoshalma Város Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) az önkormányzati vagyonból nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná vagyonelemet nem minősít.


  1. §


Az önkormányzati törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyonelemeit a 2. sz. melléklet tartalmazza.




5. §[3]



Az önkormányzat üzleti vagyona a 2011. évi CXCVI. törvény szerint mindaz a vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.




  1. A vagyon minősítése


  1. §


(1)A vagyon minősítése, átminősítése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2)Az üzleti vagyonból a törzsvagyonba való átminősítés akkor lehetséges, ha:

a)a vagyonelem kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását szolgáló funkciót tölt be, vagy átminősítését követően ilyenné válik, vagy

b)a város településrendezési eszközeinek módosítása azt alátámasztja.

(3)A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelem üzleti vagyonná történő átminősítése abban az esetben lehetséges, ha az a továbbiakban kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását nem szolgálja, és a feladatkör ellátása, vagy a hatáskör gyakorlása az átminősítést követően az átminősítéssel érintett vagyonelem nélkül is megoldható.


  1. A tulajdonosi jogok gyakorlása


  1. §


(1)Az önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2)A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a Képviselő-testület rendelkezik

(3) A Képviselő-testület a (2) bekezdésben megjelölt egyes hatásköreit a

       - polgármesterre,

- bizottságra átruházhatja

(4) Azokban az esetekben, ahol a tulajdonosi jogok gyakorlását e rendelet a Képviselő-

testület döntéséhez köti, azt megelőzően ki kell kérni a Városgazdálkodási és Városfejlesztési Bizottság véleményét.


  1. A vagyon értékének meghatározása


  1. §


(1)[4]Az önkormányzati vagyonnal való rendelkezést megelőzően az adott vagyontárgy         forgalmi értékét meg kell határozni.

A forgalmi érték megállapításának módja:

a) Ingóság esetén az ingóság nyilvántartási értéke, ennek hiányában a vagyontárggyal azonos, vagy paramétereiben a hozzá legközelebb álló dolog piaci értéke, ennek hiányában igazságügyi ingóforgalmi szakértő által meghatározott érték 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján megállapított érték.

b) A tőzsdei forgalomban szereplő értékpapírok esetében az aktuális piaci ár.

c) A tőzsdei forgalomban nem szereplő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a befektetési szolgáltatók által közzétett, a másodlagos piaci forgalomban kialakult ár.

d) Ingatlanok értékesítése, hasznosítása vagy ingatlanok megterhelése esetében ingatlanforgalmi szakértő által meghatározott érték 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,

e) A várhatóan 1 millió forint nettó értéket meg nem haladó ingatlanok, vagy a várhatóan 500.000,-Ft nettó értéket meg nem haladó mezőgazdasági ingatlanok esetén a Gazdaságfejlesztési és Városüzemeltetési Bizottság indoklással alátámasztott értékelése.


(2) [5]Az (1) bekezdés alapján megállapított forgalmi értéktől negatív irányban az alábbiak teljesülése esetén lehet eltérni:

a) a vagyontárgy elidegenítésére, elcserélésre vonatkozó pályázati eljárásban kettő egymást követő alkalommal nem érkezik érvényes ajánlat,

b) a vagyontárgy elidegenítésére, elcserélésre vonatkozó pályázati eljárásban kettő egymást követő alkalommal előfordul, hogy a megajánlott ellenértékek mindegyike számottevően alulmarad az (1) bekezdés alapján megállapított értéktől.

(3)  Ingatlanvagyon tulajdonjogának önkormányzat általi viszterhes megszerzését megelőzően az adott ingatlan forgalmi értékét meg kell állapítani.

(4)Ha a szerződés tárgya több vagyonelem, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyonelemek együttes értéke az irányadó.

(5)Örökölt vagyon esetén - amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi – a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékén tekinteni.

(6)Apport gazdasági társaságba való bevitelekor a vagyon piaci értékét könyvvizsgáló bevonásával kell megállapítani és az piaci értéken kell a vállalkozásba vinni.



  1. Vagyon elidegenítése


  1. §


(1) Vagyont értékesíteni 5 millió Ft értékhatár felett kizárólag versenytárgyalás útján lehet. A versenytárgyalásnak nyilvánosnak – indokolt esetben zártkörűnek – kell lennie. Vagyont értékesíteni a versenytárgyaláson a legjobb ajánlatot tévő részére lehet.

(2) A versenytárgyalás – a döntésre illetékes szerv indokolt határozatával –mellőzhető, ha az értékesíteni kívánt vagyontárgy (ingatlan) csak meghatározott célra szolgál illetve az ingatlan alakjánál, nagyságánál, elhelyezkedésénél, vagy egyéb fizikai-műszaki adottságoknál fogva – rendezési (szabályozási) előírások figyelembevételével – csak meghatározott másik ingatlannal egyesíthető.

(3)  Az önkormányzati törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyonelemei – funkcióváltozás esetén – megfelelő építésigazgatási eljárás (megosztás) rendezési vagy szabályozási tervkészítés, készíttetés, illetve módosítás lefolytatása mellett értékesítésre kijelölhető, valamint értékesíthető.

(4) [6] A Képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő vagyont a döntése vagy törvényi kötelezettsége alapján a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben foglaltak figyelembe vételével idegenítheti el.

(5) A vagyon az alábbiak szerint értékesíthető:

a) A Képviselő-testület a 10 millió Ft feletti értéket képviselő vagyon értékesítéséről legalább megyei lapban és az önkormányzat honlapján való hirdetéssel, a legjobb ajánlattévő javára dönt;

b) a 10 millió Ft alatti érték esetén az önkormányzat lapjában (Jánoshalmi Hunyadi Népe ) és az önkormányzat honlapján  hirdeti meg a vételi ajánlattétel jogát, s a Képviselő-testület ez esetben is a legjobb ajánlattevő javára dönt.


  1. A vagyonszerzés szabályai


  1. §


(1)Az önkormányzat viszterhes ingatlanvagyon szerzése és az önkormányzatot jogszabály vagy szerződés által megillető elővásárlási jog gyakorlása kizárólag a Képviselő-testület döntése alapján történhet.

(2)Az ingatlanvagyon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítási lehetőségeket, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.


  1. §


(1)Ingyenes felajánlás révén akkor kerülhetnek az önkormányzat tulajdonába ingó és ingatlan vagyontárgyak, ha az önkormányzat képes a felajánlott vagyonnal való gazdálkodással járó kötelezettségek teljesítésére.

(2)Felajánlás esetén a vagyonátadásról megállapodást kell kötni.

(3)A felajánlás elfogadásáról a Képviselő-testület dönt. A vagyonátadás során felmerült költségeket az önkormányzat viseli.



  1. Vagyon megterhelése


  1. §


A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon azon ingatlanai, melyeket az önkormányzat, az általa alapított intézmények és gazdasági társaságok részére közfeladat ellátására biztosít, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon osztott tulajdon nem létesíthető.



  1. A vagyon egyéb hasznosítása, kezelése


  1. §


Az önkormányzati vagyon használat, illetve hasznosítás jogát átengedni 20 millió Ft érték felett versenytárgyalás útján lehet. A versenytárgyalásnak nyilvánosnak kell lennie – indokolt esetben lehetőség van a zártkörű versenytárgyalás megtartására is. A versenytárgyalás alá eső vagyon használat-, illetve hasznosítási jogát átengedni a versenytárgyaláson résztvevő legjobb ajánlattevő részére szabad.


  1. §



A használat és a hasznosítási jog átadása történhet az adott vagyon koncessziós szerződéssel való üzemeltetésével, illetve más egyéb bérleti jogviszonnyal. A koncessziós szerződés kötésére a Képviselő-testület jogosult.


  1. §


(1) [7] A Képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő vagyont a döntése vagy törvényi kötelezettsége alapján a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben foglaltak figyelembe vételével adhatja ingyenes használatba.

(2)A Képviselő-testület az ingyenes használatról szóló döntésében határozza meg a használót és a vagyon rendeltetésszerű használatával kapcsolatban esetlegesen terhelő kötelezettségeket.


  1. §


(1) A Képviselő-testület a 5-20 millió Ft értékhatárok közötti értéket képviselő használat-illetve hasznosítási jog átengedéséről legalább megyei lapban és az önkormányzat honlapján való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt.

(2) A 2-5 millió Ft értékhatárok között az önkormányzat hivatalos lapjában és a város honlapján hirdeti meg a használat, illetve hasznosítási jogra való ajánlattétel jogát. A Képviselő-testület a legjobb ajánlattevő javára dönt.


  1. §


A Képviselő-testület olyan vagyonelemet, amelyre vagyonkezelői jog létesíthető nem határoz meg.



  1. Önkormányzati költségvetési szervek vagyongazdálkodása


  1. §


(1)Az önkormányzat által alapított intézmények és gazdasági társaságok (továbbiakban együtt: költségvetési szerv) részére a működésükhöz szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátásához szükséges mértékben biztosítja. A közös alapítású és fenntartású költségvetési szervek vagyona feletti rendelkezési jogot az alapítók és fenntartók között létrejött megállapodás szabályozza.

(2)A költségvetési szervek a használati joguknál fogva a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közüzemi költségek viselésére.

(3)A költségvetési szervek joga a használatukban lévő vagyon hasznosításával–az alaptevékenységet nem sértő és kizárólag a költségvetési szerv bevételeit növelő, kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztető - bevételszerző tevékenységet folytatni.

(4) [8]A költségvetési szerv használatában lévő ingatlant a szerv vezetője maximum egy évig terjedő időtartamra jogosult bérbe, használatba adni. Az éven túli bérbe, használatba adáshoz a Képviselő-testület hozzájárulása szükséges. A költségvetési szerv vezetője az általa használt ingatlant térítésmentesen a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben foglaltak figyelembe vételével, a Képviselő-testület hozzájárulásával adhatja használatba. A bérbe, használatba adásra vonatkozó versenyeztetés lebonyolítására valamint a szerződés megkötésére a költségvetési szerv vezetője köteles.

(5)A bevételszerző tevékenység eredményességéért és jogszerűségéért a költségvetési szerv vezetője felel.

(6)Ha a Képviselő-testület másként nem rendelkezik, a költségvetési szerv a bevételszerző tevékenységéből származó eredményeit köteles visszaforgatni az alaptevékenység ellátását szolgáló kifizetések teljesítésére.

(7)A vagyon bérbeadása, hasznosítása csak írásbeli szerződés alapján, a Képviselő-testület döntései, valamint a költségvetési szervek belső szabályzataiban részletezett feltételekkel kerülhet sor. A több évre szóló szerződésekben a meghatározott bérleti díjak értékállóságáról a szerződésben rendelkezni kell.

(8)A költségvetési szervek ingó vagyonainak értékesítésére vagy selejtezésére a költségvetési szerv vezetője 50.000 Ft egyedi értékig önállóan, 50-200.000 Ft egyedi érték esetén a polgármester, 200.000 Ft-ot meghaladó egyedi érték esetén pedig a Képviselő-testület előzetes hozzájárulásával jogosult. Az érték megállapítás alapja az értékesítésre vagy selejtezésre kerülő vagyontárgy vagy vagyontárgyak bruttó forgalmi értéke. Az értékesítésből származó bevétel az önkormányzat érintett költségvetési szervének költségvetését illeti meg. A költségvetési szerv vezetőjének az értékesítésről és selejtezésről, a zárszámadáshoz kapcsolódóan számot kell adnia.

(9)A költségvetési szerv vezetője köteles minden évben október 15-ig írásban jelezni a költségvetési szerv használatában lévő vagyon karbantartásával, felújításával, korszerűsítésével pótlásával kapcsolatos, szakszerű érvekkel alátámasztott igényét  a jegyzőnek, annak érdekében, hogy a következő évi költségvetési koncepció összeállításánál számításba vehető legyen.

(10)A költségvetési szervet megillető követelésről a költségvetési szerv likviditásának megtartása mellett kizárólag a Képviselő-testület engedélyével lehet.



  1. Az önkormányzat követeléseiről való lemondás


  1. §


Az önkormányzat követeléseiről 200.000 Ft egyedi értékhatárig a polgármester, 200.000 Ft egyedi értékhatár feletti összegről a Képviselő-testület jogosult lemondani. A követelésről való lemondás nem veszélyeztetheti a költségvetési gazdálkodás likviditását.



  1. Önkormányzati forrásbevonás


  1. §


Az önkormányzati forrásbevonás- adósságot kezelő ügylet (hitelfelvétel, kötvénykibocsátás)- Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény, az  Államháztartásról szóló törvény valamint az adóságot kezelő ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló kormányrendelet vonatkozó rendelkezéseinek figyelembe vételével történhet.


  1. Vagyonnyilvántartás és leltár


  1. §


(1)[9] Az önkormányzat vagyonáról a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározott előírásoknak megfelelő számviteli és kataszteri nyilvántartást kell vezetni.

(2)A folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonleltár összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről a jegyző gondoskodik.

(3)A költségvetési szervek a tulajdonukban és használatukban lévő eszközökről és azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatos részletező nyilvántartást kötelesek vezetni. A nyilvántartások naprakészségéért a költségvetési szervek vezetője felel.

(4)A költségvetési évről december 31-i fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök és források valódiságát leltárral kell alátámasztani.

(5)A leltárnak tartalmaznia kell tételesen és ellenőrizhető módon az államháztartás szervezetének eszközeit mennyiségben és értékben, forrásait értékben.

(6) A leltározást a költségvetési szervek érvényben lévő leltározási szabályzata alapján kell végrehajtani.



  1. Záró rendelkezések


  1. §


(1)Ez a rendelet 2012. október 1-én lép hatályba.

(2)Jelen rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(3)Jelen rendelettel egyidejűleg hatályát veszti Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról szóló 14/2007 (V.25) önkormányzati rendelete, valamint annak következő módosításai: 24/2007 (XII.20) önkormányzati rendelet, 26/2009 (X.16) önkormányzati rendelet, 4/2010. (II.26.) önkormányzati rendelet és a 9/2012. (IV.27) önkormányzati rendelet.


Jánoshalma, 2012. szeptember 13.



Czeller Zoltán sk.                                                                              Dr. Benda Dénes sk.

polgármester                                                                                       címzetes főjegyző


Kihirdetve: 2012. szeptember 14.


 Dr. Benda Dénes

címzetes főjegyző


Záradék:

A rendelet egységes szerkezetbe foglalva: 2020. október 31.

Az egységes szerkezetű rendelet hatályba lépése: 2020. október 31.


Hitelesítve: Jánoshalma, 2020. november 2.




Dr. Rennerné dr. Radvánszki Anikó

jegyző



[1]

Módosította a 15/2020.(X.30.) önkormányzati rendelet. 1.§, Hatályos 2020.10.31.

[2]

Módosította a 15/2020.(X.30.) önkormányzati rendelet. 2.§ (1) a), Hatályos 2020.10.31.

[3]

Módosította a 15/2020.(X.30.) önkormányzati rendelet. 2.§ (1) b), Hatályos 2020.10.31.

[4]

Módosította a 15/2020.(X.30.) önkormányzati rendelet. 3.§, Hatályos 2020.10.31.

[5]

Módosította a 15/2020.(X.30.) önkormányzati rendelet. 3.§, Hatályos 2020.10.31.

[6]

Módosította a 15/2020.(X.30.) önkormányzati rendelet. 2.§ (1) c), Hatályos 2020.10.31.

[7]

Módosította a 15/2020.(X.30.) önkormányzati rendelet. 2.§ (1) d), Hatályos 2020.10.31.

[8]

Módosította a 15/2020.(X.30.) önkormányzati rendelet. 2.§ (1) e), Hatályos 2020.10.31.


[9]

Módosította a 15/2020.(X.30.) önkormányzati rendelet. 2.§ (1) f), Hatályos 2020.10.31.


Csatolmányok

Megnevezés méret
Mellékletek a 17/2012. (IX.14.) önkormányzati rendelethez
456 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!

Hasznos volt a tartalom? Ossza meg másokkal is!

Közérdekű Információk

Ügyfélfogadás

A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendje

nap
délelőtt
délután
hétfő:
8:30 - 12:00
13:00 - 16:00
kedd:
-
-
szerda:
8:30 - 12:00
13:00 - 16:00
csütörtök:
-
-
péntek:
8:30 - 12:00
-

Jegyző

Dr. Rennerné Dr. Radvánszki Anikó

Elérhetőségek:
Cím: 6440 Jánoshalma, Béke tér 1.
Telefon: 06-77-501-001/102
E-mail: ,OllO,lOmplS50JKpl0?Zpz8pmZ1
Ügyfélfogadás: szerda 8:30 - 12:00

Polgármester

Czeller Zoltán

Czeller Zoltán

Elérhetőségek:
Cím: 6440 Jánoshalma, Béke tér 1.
Telefon: 06-77-501-001 / 103
E-mail: UQOzzO,mQ0z-plJKpl0?Zpz8pmZ1



A titkárságon történő előzetes bejelentkezés alapján, bármelyik napon fogadja az ügyfeleket.

Alpolgármester

Kovács József

Kovács József

Elérhetőségek:
Cím: 6440 Jánoshalma, Béke tér 1.
Telefon: 06-77-501-001




A titkárságon történő előzetes bejelentkezés alapján, bármelyik napon fogadja az ügyfeleket.

Szociális tanácsnok

Kiss György

Kiss György

Elérhetőségek:
Cím: 6440 Jánoshalma, Béke tér 1.
Telefon: 06-77-501-001




Ügyfélfogadási napokon (hétfő, szerda, péntek):
9:00 és 11:00 óra között fogadja az ügyfeleket.

Polgármesteri Hivatal működési, illetékességi területe

Polgármesteri Hivatal működési, illetékességi területe Jánoshalma Város közigazgatási területe, továbbá törvényben meghatározott feladatok vonatkozásában: Borota, Kéleshalom Községek és Mélykút Város.

Körzeti Építéshatóság

A Körzeti Építéshatóság illetékességi területe Jánoshalma, Borota, Kéleshalom településekre terjed ki.

Az ügyfélfogadási idő megegyezik a Hivatal ügyfélfogadási idejével.

Elérhetőségek:
Cím: 6440 Jánoshalma, Béke tér 1.
Telefon: 06-77-501-001/123 mellék
Fax: 06-77-401-788
E-mail: O3S-O?S_Zp-0?pHJKpl0?Zpz8pmZ1

Járási Hivatal Vezető

Bodroginé dr. Mikó Zsuzsanna

Elérhetőségek:
Cím: 6440 Jánoshalma, Béke tér 1.
Telefon: 06-77/795-270  Fax: 06-77/999-621
E-mail: Kpl0?Zpz8pJqpU?Kp,p?mH0!mZ1

Orvosi ügyelet

CSAK SÜRGŐS ÉS ÉLETVESZÉLYES ESETBEN VEHETŐ IGÉNYBE!

Ellátási területe: Borota, Jánoshalma és Kéleshalom bel és külterülete.
Ideje: munkanapokon: délután 17:00 órától másnap reggel 7:00 óráig tart. Hétvégén és ünnepnapokon, pénteken illetve az ünnepet megelőző nap 17:00 órától hétfőn illetve az ünnepet követő nap reggel 7:00 óráig tart.

Elérhetőségek:
Cím: 6440 Jánoshalma, Arany János utca 13.

Telefon: 06-77-401-088

Tűzoltóság

Jánoshalma Város Önkormányzati Tűzoltó Parancsnokság

Cím: 6446 Jánoshalma, Kölcsey utca 1/a
Telefon: 105
Helyi telefon: 06-77-401-070
Parancsnok: Zsiák Zsolt

Rendőrség

Elérhetőségek:
24-órás telefon: 06-20/539-64-99
Telefon/Fax: 06-77/401-009
E-mail: 1HROzO-m5S?51lZpzp?,5JqpU?m30zSUOmZ1
Vezető: Kutyifa István r. alezredes
Felettes szerv: Kiskunhalasi Rendőrkapitányság
Cím: 6440 Jánoshalma, Dózsa György utca 108.

Ügyfélfogadás:
Hétfő: 08:00-12:00
Kedd: 08:00-12:00
Szerda: 08:00-12:00; 13:00-15:30
Csütörtök: 08:00-12:00

Mentők

Cím: 6440 Jánoshalma, Vágóhíd utca 1/c.
Telefon: 104
Helyi telefon:
Kádár Endre állomásvezető

Képek

Kép 1
Kép 2
Kép 3
Kép 4
Kép 5
Kép 6
Kép 7
Kép 8
Kép 9
Kép 10
Kép 11
Kép 12
Kép 13
Kép 14
Kép 15
Kép 16
Kép 17
Kép 18
Kép 19
Kép 20
Kép 21
Kép 22
Kép 23
Kép 24
Kép 25
Kép 26
Kép 27
Kép 28
Kép 29
Kép 30

Információ

A megjelenített információk tulajdonosa:

Jánoshalma Város Önkormányzata
Cím: 6440 Jánoshalma, Béke tér 1.
Központi telefonszám: 06-77/501-001
E-mail: 30zHZS!JKpl0?Zpz8pmZ1

Az oldalt szerkeszti: Zsikor Bt., (Jánoshalma).
A tárhelyet biztosítja: 3R-TEC Kft., (Jánoshalma).

Az oldallal kapcsolatos észrevételeket, vagy bármi más közlendőt a következő e-mail címen lehet bejelenteni: Z1lRpnSlO3OJH8pSzmU08.

 
 
 
 
 
 
Weboldal látogatóazonosítókat (süti, cookie) használ. A weboldal használatával Ön engedélyezi és elfogadja, hogy a weboldal csak a működéséhez szükséges látogatóazonosítókat helyezzen el a készülékére, valamint nyugtázza, hogy elolvasta és egyetért az adatkezelési tájékoztatóban leírtakkal.