"Bácska Gyöngye", Jánoshalma a Bácskai-löszhát és a Kiskunság találkozásánál, Kiskunhalastól mintegy 20 kilométerre található, Baja irányában az 5412-es út mentén 13.220 ha területen fekszik. Környékét tanyavilág övezi. A település szerkezete a régi mezővárosi jellegét őrzi, széles főút, szabályos házsorok, a házak előtt ápolt virágoskertek. Az épületek magukon hordozzák a régi korok emlékét, az emberekben is ott él a múlt; amikor Jánoshalma a térség gazdasági, kereskedelmi és kulturális központja volt. Napjainkban a város újra erre törekszik. Lakói dolgos, szorgalmas emberek, a város határa pedig kiváló termőterületi adottságokkal rendelkező fekete föld a szántóföldi kultúra elterjedésének, a homokos talajok a szőlő-és gyümölcstermesztésnek kedveznek. Ez virágoztatta fel és éltette a települést évszázadokon keresztül. A környék legnagyobb erdőterületei a város határában találhatók. Egy gyalogtúrányi távolságra található a kéleshalmi ősborókás a Kunfehértói üdülőterület, valamint a csendre, pihenésre vágyóknak a Király Lovas-tanya - minden korosztály kedvelt pihenőhelye - ahol a természet szinte kéznyújtásnyi távolságba kerül.
A Jánoshalmára érkező vendég már messziről láthatja a város szívében található Szent Anna Római Katolikus Templom 48 méter magas tornyát.
A ma látható épületet 1788. július 26-án szentelték fel Szent Anna tiszteletére. Az 1900-as évek elején Foerk Ernő tervei alapján két oldalhajóval és a szentély résszel bővítették. A jelenlegi festést 1932-33-ban, Kuczka Mihály székesfehérvári templomfestő iparművész készítette, Szabó István apát-plébános megrendelésére. Különösen figyelemre méltóak a színes üvegablakok, melyek Zsellér Imre budapesti üvegfestő műhelyében készültek az egyházközség és a hívek adományaiból. Kevés plébániatemplomnak van úgynevezett huszártornya, amely a hosszú épület derekán látható. Az első világháborúban a templom öt harangját „besorozták”, és csak a 30-as években tudták pótolni őket. A mai templomnak 4 harangja van, a legöregebb a Szent Család harang, mely 1723-ban Budán készült. A középső és a lélekharangot Szabó István apát-plébános öntette 1937-ben. A délidőben megszólaló 17 mázsás nagyharang először a budapesti Hősök terén szólalt meg 1938-ban, az Eucharisztikus Világkongresszuson. Innen hozták haza Jánoshalmára, ahol csigák segítségével ötven ember húzta fel a toronyba. A harangot Szlezák László aranykoszorús mester öntötte Budapesten "Szent Anna tiszteletére, és az első világháborúban elesett jánoshalmi hősök emlékére." 1992-ben készült el az Isteni Gondviselés Kápolna, amelyben az oltár, a tabernákulum és a feszület egyedi fafaragású. A templom előtt ritkaságszámba menő kovácsolt- és öntöttvas keresztet láthatunk. 1876-ban került felállításra a Mohácsi csata 350 éves évfordulója alkalmából. A XIX. századra jellemző felvidéki öntöttvas-művességet reprezentálja.
A templom mellett, az egykori piactér helyén ma csodálatos park fái alatt tehetünk egy szemet és a lelket is felüdítő sétát. A város polgárai által adományozott, kandeláberes sétányon elindulva, mely egyik legalkalmibb sétánya Jánoshalmának, hiszen ezen már több ifjú pár sétált végig a lakodalmas menettel a polgári esküvőről (Polgármesteri Hivatalból) az egyházi esküvőre (Szent Anna templomba). A sétányon haladva, a templom háta mögött Nepomuki Szent János szobor látható, mögötte pedig a Magyar Hősi Emlékmű. 1924-ben avatták fel a Sidló Ferenc szobrászművész által készített klasszicista jegyeket hordozó emlékművet. Az I. világháborúban elhunyt jánoshalmi hősök neve szerepel rajta. Előtte két kopjafa az egyik az 1848-49-es szabadságharcban részt vett katonák, valamint Madzinyi János emlékére, a másikat Dr. Szobonya Zoltán emlékére emelték. Velük szemben a park közepén a Kő Pál által készített, 1981-ben felállított Hunyadi-szobor található, emléket állítva a település régi földbirtokosának Hunyadi Jánosnak, akiről a település a nevét kapta.
A sétány a mai Polgármesteri Hivatal épületéhez vezet, ahol a 18. század második felében már állt az egykori Községháza. Homlokzatán Dr. Szobonya Zoltán halálának 40. évfordulója alkalmából emelt tábla, akit 1958. szeptember 29.-én Kecskeméten végeztek ki, mint a jánoshalmi forradalom vezetőjét. A Béke téri park észak-keleti részében láthatjuk a szökőkutat, mely ma is látható formáját 2004–ben készítették el. A fiatalok egyik kedvenc találkahelye. A park déli oldalán található az új Kistérségi Egészségügyi Központ (járó-beteg szakrendelő), mely önkormányzati és EU forrásból épült fel, 2010. decemberében kezdte meg működését, Jánoshalma mellett a környező 5 település egészségügyi szolgáltatásait végzi. Az épület helyén állt egykor a Művelődési Ház, melynek helyén született Nemes Marcell jánoshalmi műgyűjtő, műkereskedő, mecénás, aki többek között El Grecót felfedezte, és számos képet adományozott a Budapesti Szépművészeti Múzeumnak.
A park nyugati oldalán a régi fényében tündöklő, értékes helyi jellegzetes stílusjegyeket őriző Szentháromság-szoborban gyönyörködhetünk, mely 1877-ben készült és 2002-ben lett felújítva Dr. Dénes Enikő és Gidai János adományából. Kis pihenő után déli irányban elhaladva a Szent Anna Katolikus Óvoda, Általános Iskola és Diákotthon iskolaépülete előtt, ahol 1970-ben Szabó Gábor által készített Halas fiú kőszobor áll.
A park keleti végén található Jánoshalma Város újonnan elkészített főtere, amelyet az Önkormányzat 2011-ben EU forrásból finanszírozott. A felújítás során új térburkolat kapott a tér, valamint új zöldterületek és parkolók is kialakításra kerültek. A templom előtti téren található kovácsoltvas feszület 1826-ban készült a Mohácsi vész 300. évfordulójára, a Római Katolikus Egyházközség és az Önkormányzat összefogásával 2012-ben került felújításra. A téren található Jánoshalma testvérvárosainak emléket állító oszlopsor, ahol a lengyel Nawojowa, a délvidéki Temerin és Szenttamás, az erdélyi Tusnádfürdő és Korond, a kárpátaljai Rafajnaújfalu, és a francia Mirebeau neve szerepel. A tér közepén - a szökőkút mellett – Stremeny Géza alkotása, a város kőből kifaragott címere látható, melynek talapzatát Baki Mihály versfelirata díszíti. A város központi terét az utcabútorok és térdíszítő elemek teszik alkalmassá a tradíciók mellett, a városi „agora”, egy kistérségi-, járási székhelyhez méltó szerepkör betöltésére.
A Főtér közelében két étterem is található, a Korzó étterem, valamint a Gála étterem és pizzéria helyi ételspecialitásokkal, udvarias kiszolgálással várják vendégeiket. Azok számára, akik kíváncsiak a város nevezetességeire, vagy részt kívánnak venni a település hagyományosan, évről-évre megrendezésre kerülő rendezvényein, bálokon, téli-nyári gasztronómiai látványosságokon, nyugodt, csendes környezetben, fenyőfák között megbújva szálláslehetőséget biztosít a Városi Diákotthon épülete, amely a Molnár János utcában, a főtértől néhány percnyi járásra érhető el.
A Rákóczi Ferenc úton megbújva az épületek között áll a műemlék jellegű Zsinagóga (zsidó-templom), melynek teljes eredeti berendezése is látható. Mint másutt is, a zsinagóga mellett rendszeres iskola működött. A Zsinagóga jelenlegi helyén 1828-ban épült fel, amely mai méretét és formáját az 1920-as években nyerte el. A 2000-ben befejeződött teljes felújítás során a restaurátorok körülbelül XVIII. századi freskókat találtak a mennyezeten. Ehhez hasonló ritkaságszámba tartozó mennyezeti falfestmény állítólag Európában csak Lengyelországban és Németországban van. Ma már csak két zsidó család él Jánoshalmán. A világháborús deportálások alkalmával sokan elmenekültek, mások a haláltáborokban hunytak el.
A Rákóczi úton tovább haladva a Tompa Mihály utca közép táján a lakóházak között a Baptista Imaház látható, amelyet 1927-ban építettek. Jánoshalmán 1917-ben honosodott meg a baptista misszió. Ma mintegy 150 hívőt számlál a gyülekezet.
Az utca végén a millennium emlékére (1896) emelt Krisztus kereszt látható. A délnyugati irányban a Vörösmarty és Petőfi Sándor utcán át eljutva a Vasútállomáshoz, mely mellett a park fái alatt az Aradi Vértanúk emlékműve látható. A parkon átsétálva már messziről kitűnik környezetéből a középkori olasz várkastélyokra emlékeztető Felső-Bácskai Műmalom, mely Közép-Európa legszebb malma. 1907-ben épült és még ma is kiváló minőségű lisztet őrölnek az eredeti berendezések. Az akkori "Nagymalmot" az első világháború utáni bérlők újra hasznosították vám- és kereskedelmi őrlésre. A második világháború előtt egy kétkádas nyilvános gőzfürdővel is kiegészítették.
A településen több szélmalom és szárazmalom állt, de ma már csak a Jókai utcai Anna-malom és az 1892-ben épült Doktor-telepi szélmalom látható, ami a közelmúltban került ismét felújításra. A vasúti átjárón áthaladva a Fürdő utcában az egykori Strand, ma a Horgász Egyesület kezelésében lévő szépen gondozott Halas-tó tárul elénk. A horgászni vágyók napi jegyet is válthatnak a bőséges fogás reményében.
Visszafelé a Dózsa György úton sétálva megcsodálhatjuk a szép építésű polgári és uradalmi házakat szépen ívelt kovácsoltvas kapukat. A Dózsa György úton továbbhaladva - az egykori Honvéd Kaszinó - ma az új Imre Zoltán Művelődési Központhoz érünk, amely 2011-ben az Önkormányzat által EU forrásból került felújításra. Itt található a városi könyvtár is. Felpillantva a szemközti saroképület homlokzatára az oroszlános vízköpő díszeket csodálhatjuk meg.
Visszaérkezve a Templomhoz a plébánia épülete mögött a míves kovácsoltvas kapu az egykori zárda épületébe vezetett. A kapun belül találjuk még az 1992-ben elkészült Isteni Gondviselés Kápolnát, amelyben az oltár, a tabernákulum és a Corpus csodálatos fafaragású.
Az épületből kilépve két polgárházat is láthatunk az 1810-es évekből. Az egyik közülük a jánoshalmi Helytörténeti Gyűjtemény, amelyet 2011-ben EU forrásból alakított ki az Önkormányzat. Itt kapnak helyet a környékbeli ásatások során szép számmal előkerült leletek, népművészeti értékek, használati tárgyak. Páratlan értékű Bányai Taskovics Mihály jánoshalmi származású brazíliai paleontológus és természetbúvár ajándéka, 120 millió éves halkövületek, növénymaradványok és ritka kőzetféleségek, valamint az 5-6 ezer éves indián szerszámok szintén különleges látványosságnak számítanak.
Elfordulva a Kálvária utca felé haladva a Hunyadi János Általános Iskola és a VM Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium épülete található. A város önkormányzata 2011-ben EU forrásból újíttatta fel az általános iskola épületét, megőrizve az eredeti homlokzati elemeket. A mezőgazdasági képzés -1930 óta folyamatos - nagy múltra tekint vissza a településen, napjainkban az intézmény a Kelet-magyarországi régió szakképző központja. Elhaladva az oktatási intézmények mellett már messziről kimagaslik a Kápolnás-temető kápolnája a kálváriai stációkkal. A kápolna 1866-ban neoromán stílusban épült. Érdemes egy pillantást vetni a míves kovácsoltvas kapura. A Kálvária stációi a keresztút állomásainak eseményeit ábrázolják.
A Terézhalmi utca és Kiss Ernő utca találkozásánál a szintén Gazdakör, Szőlő-és Gyümölcstermesztők Egyesülete által szépen helyreállított Orbán-szobrot a szőlőtermelők védőszentjének szobrát, melynél minden év májusának végén, Orbán napján, a szőlőtermés mennyiségétől függően vesszőzéssel, (bánatukban) illetve borral való öntözéssel illetnek a gazdák. A város Önkormányzata EU 2011-ben forrásból újíttatta fel a Piacteret, ahol a térségre jellemző, kiváló minőségű, zamatos gyümölcsök, zöldségfélék cserélnek gazdát. A felújítás óta fedett árusító téren árulhatnak a jánoshalmi termelők. Minden jel arra mutat - az utóbbi években különösen – hogy Jánoshalma gazdasági, kereskedelmi és kulturális téren újra központi szerepet kíván betölteni a térségben.
