Sok sikert Halász Bence! - Olimpia Helyszíni beszámoló Japánból: gőzerővel készülnek a dobók
Július 19-én, hétfőn, egy kiadós délelőtti edzés után indult útnak a Szombathelyi DOBÓ SE háromfős delegációja a tokiói nyári olimpiai játékokra. A Liszt Ferenc reptéren Gyurátz Réka, Halász Bence kalapácsvetőket és edzőjüket, Németh Zsoltot már várták a Magyar Olimpiai Bizottság munkatársai. Így nagyon rövid időn belül fel tudták adni csomagjaikat, és egy csapatfotózás, valamint néhány interjú és pár autogram kiosztása után repülőre is szállhattak. A Japánban eltöltött eddigi napokról kértünk beszámolót Németh Zsolttól.
- Szerencsénkre a gép a COVID-korlátozások miatt nem volt tele, így mindenki sokkal kényelmesebben utazhatott Dubajig – kezdte a vezetőedző.
Kemény egészségügyi szabályok
Az akklimatizáció megkönnyítése érdekében próbáltunk ezen az első szakaszon többet aludni, ami sikerült is. A közel hat óra repülést három óra várakozás követte a Közel-Kelet legnagyobb repterén. Innen tíz óra repülés következett Tokióig. A maszkokat mindkét járaton és a reptereken is mindvégig hordanunk kellett, és rendszeresen kézfertőtlenítésre is sor került az étkezéseket megelőzően. A Narita reptéren aztán következett a mára már "hírhedt" procedúra, amin minden olimpiára igyekvőnek át kellett esnie, így nekünk is. A kiutazásunk előtt, a szervezők utasítására már két applikációt letöltöttünk a telefonunkra, amelyeknek a QR-kódjai segítettek minket az akadályok leküzdésében. Nem maradhatott el a kötelező PCR-teszt sem, amihez nyálmintát vettek tőlünk. Mint később kiderült, ez a napi rutinunk része lett...
Amíg a PCR-eredményre vártunk, további ellenőrzéseken kellett átesnünk. Az útlevelünket, a QR-kódunkat és az útlevelünkre ragasztott vonalkódot legalább 10 alkalommal kellett különböző állomásokon felmutatnunk. Hozzá kell tenni, hogy a japán önkéntesek és egészségügyi dolgozók mindvégig nagyon udvariasan viselkedtek, és óriási türelemmel tették a dolgukat.
Mini edzőtáborozás – ismert helyszínen
A leszállás után közel 4 órán át tartó hivatalos ügyintézést követően indult útnak csapatunk Tocsigi prefektúra fővárosába, Ucunomijába. A hely számunkra már ismerős volt, hiszen a 2015-ös pekingi világbajnokság előtt is itt akklimatizálódott a magyar atléták többsége. Már akkor kellemes élményben volt részünk, de most talán még jobban kitettek magukért vendéglátóink. (A japán kormány arra ösztönözte a prefektúrákat, hogy a 2020-as olimpia előtt építsenek ki egy-egy országgal sport- és kulturális, majd ezeken túl, amennyiben lehetséges, gazdasági kapcsolatokat is. Tocsigi Magyarországot választotta. A MOB koordinálása mellett zajlottak az elmúlt években is, de legfőképpen közvetlenül az olimpiát megelőzően, a magyar sportolók felkészülési edzőtáborai.)
Egy háromcsillagos szállodában szállásoltak el minket. Apró, de jól felszerelt, légkondicionált szobákat kaptunk. Teljesen elszeparálták a magyar csapatot, nem csak a szállodában tartózkodó vendégektől, de szinte a teljes külvilágtól is. A japán egészségügyi kormányzat előírásai szerint még a 23 fős atlétacsapatunkat is két részre bontották, és külön emeleteken szállásolták el. A két csoport csak edzéseken találkozhat egymással, de ott is csak rövid ideig, mert csúsztatott napirendet állítottak össze számunkra. A napirendünk elmaradhatatlan része a nyálból vett PCR-teszt is.
A maszkviselés már a szobából kilépve kötelező. Az étkezésekre egy külön teremben kerül sor, ahol még a kétszemélyes asztalokat is elválasztották egymástól egy plexilappal. Az ebédet pedig a szobánkba hozzák, mert a déli órákban van a legtöbb vendég a szálloda éttermeiben. Az étkezéseknél olyan menüt állítottak össze számunkra, amely közel áll a magyar ételekhez, de kívánságra bármit elkészítenek. Legutóbb Gundel-palacsintát kért a csapat, és estére el is készítették. A séf ezért külön tapsot is kapott!!!
A lifteket csak kísérővel használhatjuk, és a kilencfős kapacitást maximum négy főre korlátozták. Az edzőpályára félórás buszút után juthatunk ki. A buszba beszállás előtt a sofőr minden alkalommal fertőtlenítő folyadékot nyom a kezünkre. A korábbi információkkal ellentétben nem nagy busszal szállítanak minket, hanem két kis busszal. A kis buszok szerencsére így oda tudnak állni a szállásunk elé, ezért a liftből szinte egyből a buszba tudunk beszállni, kizárva annak a lehetőségét, hogy járókelőkkel találkozzunk. Folyamatosan kísér minket 2-3 önkéntes, akik nemcsak figyelnek arra, hogy betartsunk minden előírást, hanem próbálnak mindenben segíteni is nekünk. Szerveztek számunkra buszos városnézést, origamizást, de megismerkedhettünk a helyi művészek néhány leghíresebb alkotásával is. 22-én zoom alkalmazás segítségével találkozón vehettünk részt Tochigi tartomány vezetőivel. A hatfős küldöttségünket Fábián László olimpiai bajnok, MOB sportigazgató vezette. A jó hangulatú találkozó végén helyi középiskolások kérdéseire válaszoltak atlétáink.
Remek körülmények
Az edzéshelyszín a 25.000 fő befogadására alkalmas, 2020-ban átadott Kansheki stadionban van. Itt minden rendelkezésünkre áll az edzésekhez, és az ittlétünk alatt csak mi használhatjuk. A dobópálya mindössze 150 méterre van a stadiontól, de oda is busszal kell mennünk, hogy a buborék-elv előírásait be tudjuk tartani. Mindenhol a legújabb sportszereket használhatjuk, és vagy 20 önkéntes lesi minden kívánságunkat folyamatosan.
Számunkra az átállás nem okozott különösebb problémát. Már az első naptól végig tudtuk aludni az éjszakát. A napközbeni fentlét okozott eleinte nagyobb gondot, de az ötödik naptól már az sem. Az is sokat segít nekünk, hogy velünk van, mint ahogy 2009 óta a világversenyeken minden alkalommal, Igaz Bálint masszőr és mindenes. Nemcsak a regenerációban, hanem sok más egyéb dologban is folyamatosan segítségünkre van.
Jó formában Réka és Bence
Bence és Réka is hamar alkalmazkodott az új környezethez. A hőmérséklet szinte folyamatosan 30 fok felett van, de ami talán jobban nehezíti a dolgunkat, az a magas páratartalom. Mindketten jó dobóformát mutattak eddig minden edzésen. A konditeremben is profi körülmények fogadtak minket, így minden eltervezett edzésmunkát el tudtunk végezni ott is. A csapatból már csak heten maradtunk, a többiek beköltöztek az olimpiai faluba. Rékának csütörtök délelőtt lesz az utolsó dobóedzése, és azt követően ő is elfoglalhatja szállását a faluban. Bencével mi egy nappal később követjük majd őt hasonló napi ritmussal. A versenyüket megelőzően már csak egy súlyemelőedzésük lesz mindkettőjüknek, és augusztus 1-jén mi is megkezdjük olimpiai szereplésünket - zárta részletes beszámolóját Németh Zsolt.
- Szerencsénkre a gép a COVID-korlátozások miatt nem volt tele, így mindenki sokkal kényelmesebben utazhatott Dubajig – kezdte a vezetőedző.
Kemény egészségügyi szabályok
Az akklimatizáció megkönnyítése érdekében próbáltunk ezen az első szakaszon többet aludni, ami sikerült is. A közel hat óra repülést három óra várakozás követte a Közel-Kelet legnagyobb repterén. Innen tíz óra repülés következett Tokióig. A maszkokat mindkét járaton és a reptereken is mindvégig hordanunk kellett, és rendszeresen kézfertőtlenítésre is sor került az étkezéseket megelőzően. A Narita reptéren aztán következett a mára már "hírhedt" procedúra, amin minden olimpiára igyekvőnek át kellett esnie, így nekünk is. A kiutazásunk előtt, a szervezők utasítására már két applikációt letöltöttünk a telefonunkra, amelyeknek a QR-kódjai segítettek minket az akadályok leküzdésében. Nem maradhatott el a kötelező PCR-teszt sem, amihez nyálmintát vettek tőlünk. Mint később kiderült, ez a napi rutinunk része lett...
Amíg a PCR-eredményre vártunk, további ellenőrzéseken kellett átesnünk. Az útlevelünket, a QR-kódunkat és az útlevelünkre ragasztott vonalkódot legalább 10 alkalommal kellett különböző állomásokon felmutatnunk. Hozzá kell tenni, hogy a japán önkéntesek és egészségügyi dolgozók mindvégig nagyon udvariasan viselkedtek, és óriási türelemmel tették a dolgukat.
Mini edzőtáborozás – ismert helyszínen
A leszállás után közel 4 órán át tartó hivatalos ügyintézést követően indult útnak csapatunk Tocsigi prefektúra fővárosába, Ucunomijába. A hely számunkra már ismerős volt, hiszen a 2015-ös pekingi világbajnokság előtt is itt akklimatizálódott a magyar atléták többsége. Már akkor kellemes élményben volt részünk, de most talán még jobban kitettek magukért vendéglátóink. (A japán kormány arra ösztönözte a prefektúrákat, hogy a 2020-as olimpia előtt építsenek ki egy-egy országgal sport- és kulturális, majd ezeken túl, amennyiben lehetséges, gazdasági kapcsolatokat is. Tocsigi Magyarországot választotta. A MOB koordinálása mellett zajlottak az elmúlt években is, de legfőképpen közvetlenül az olimpiát megelőzően, a magyar sportolók felkészülési edzőtáborai.)
Egy háromcsillagos szállodában szállásoltak el minket. Apró, de jól felszerelt, légkondicionált szobákat kaptunk. Teljesen elszeparálták a magyar csapatot, nem csak a szállodában tartózkodó vendégektől, de szinte a teljes külvilágtól is. A japán egészségügyi kormányzat előírásai szerint még a 23 fős atlétacsapatunkat is két részre bontották, és külön emeleteken szállásolták el. A két csoport csak edzéseken találkozhat egymással, de ott is csak rövid ideig, mert csúsztatott napirendet állítottak össze számunkra. A napirendünk elmaradhatatlan része a nyálból vett PCR-teszt is.
A maszkviselés már a szobából kilépve kötelező. Az étkezésekre egy külön teremben kerül sor, ahol még a kétszemélyes asztalokat is elválasztották egymástól egy plexilappal. Az ebédet pedig a szobánkba hozzák, mert a déli órákban van a legtöbb vendég a szálloda éttermeiben. Az étkezéseknél olyan menüt állítottak össze számunkra, amely közel áll a magyar ételekhez, de kívánságra bármit elkészítenek. Legutóbb Gundel-palacsintát kért a csapat, és estére el is készítették. A séf ezért külön tapsot is kapott!!!
A lifteket csak kísérővel használhatjuk, és a kilencfős kapacitást maximum négy főre korlátozták. Az edzőpályára félórás buszút után juthatunk ki. A buszba beszállás előtt a sofőr minden alkalommal fertőtlenítő folyadékot nyom a kezünkre. A korábbi információkkal ellentétben nem nagy busszal szállítanak minket, hanem két kis busszal. A kis buszok szerencsére így oda tudnak állni a szállásunk elé, ezért a liftből szinte egyből a buszba tudunk beszállni, kizárva annak a lehetőségét, hogy járókelőkkel találkozzunk. Folyamatosan kísér minket 2-3 önkéntes, akik nemcsak figyelnek arra, hogy betartsunk minden előírást, hanem próbálnak mindenben segíteni is nekünk. Szerveztek számunkra buszos városnézést, origamizást, de megismerkedhettünk a helyi művészek néhány leghíresebb alkotásával is. 22-én zoom alkalmazás segítségével találkozón vehettünk részt Tochigi tartomány vezetőivel. A hatfős küldöttségünket Fábián László olimpiai bajnok, MOB sportigazgató vezette. A jó hangulatú találkozó végén helyi középiskolások kérdéseire válaszoltak atlétáink.
Remek körülmények
Az edzéshelyszín a 25.000 fő befogadására alkalmas, 2020-ban átadott Kansheki stadionban van. Itt minden rendelkezésünkre áll az edzésekhez, és az ittlétünk alatt csak mi használhatjuk. A dobópálya mindössze 150 méterre van a stadiontól, de oda is busszal kell mennünk, hogy a buborék-elv előírásait be tudjuk tartani. Mindenhol a legújabb sportszereket használhatjuk, és vagy 20 önkéntes lesi minden kívánságunkat folyamatosan.
Számunkra az átállás nem okozott különösebb problémát. Már az első naptól végig tudtuk aludni az éjszakát. A napközbeni fentlét okozott eleinte nagyobb gondot, de az ötödik naptól már az sem. Az is sokat segít nekünk, hogy velünk van, mint ahogy 2009 óta a világversenyeken minden alkalommal, Igaz Bálint masszőr és mindenes. Nemcsak a regenerációban, hanem sok más egyéb dologban is folyamatosan segítségünkre van.
Jó formában Réka és Bence
Bence és Réka is hamar alkalmazkodott az új környezethez. A hőmérséklet szinte folyamatosan 30 fok felett van, de ami talán jobban nehezíti a dolgunkat, az a magas páratartalom. Mindketten jó dobóformát mutattak eddig minden edzésen. A konditeremben is profi körülmények fogadtak minket, így minden eltervezett edzésmunkát el tudtunk végezni ott is. A csapatból már csak heten maradtunk, a többiek beköltöztek az olimpiai faluba. Rékának csütörtök délelőtt lesz az utolsó dobóedzése, és azt követően ő is elfoglalhatja szállását a faluban. Bencével mi egy nappal később követjük majd őt hasonló napi ritmussal. A versenyüket megelőzően már csak egy súlyemelőedzésük lesz mindkettőjüknek, és augusztus 1-jén mi is megkezdjük olimpiai szereplésünket - zárta részletes beszámolóját Németh Zsolt.
Fotó: Igaz Bálint/Kámán Bálint/Dobó SE